Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

Garay János levelezése 1827-1853

hanem a hazáé is. Toliadra szinte számítok, s egy tiszteleti példánynak elfogadására ezennel megkérlek. Végre csókollak és ölellek minden hozzám tartozókkal együtt szerető bátyád Muki U.I. Az alkalmat elszalasztám, s mivel már meg volt levelem írva, úgy hiszem, nem sajnálandod érte a posta bért. Az én lakásom: Belváros Leopold utcza 189 sz. Rottenbiller ház 2. emeletében. Pestről Adassék Garay János Urnák tisztelettel Szegszárdon. Pest, nov. 9kén 841. Kedves Szüleim! Megütközve és illetődve olvastuk édes apánk hosszas hallgatásom feletti panaszát, s én annak forrását valóban alig tudom magamnak megfejteni, holott a hallgatásunk nem épen olly igen régi, s csak egyetlen egy levelére nem feleltünk, mellyet Nina hozott, s ő mindössze még alig van itt 6-7 hete, s tessék meggondolni, hogy édes Mamánk feljövetele 3 hétre volt ígérve, s így mi őt csak nem e jelen perczig mindegyre vártuk, de azonkívül épen a hetekben voltam leginkább elfoglalva hírlapom megindí­tása körüli teendőkkel, minők a postai intézkedések, emberek: rézmetsző, festők stb félfogadásával, papíros megrendeléssel, typographiai szerződéssel s végre a Hirdetés kinyomtatásával, reméllem tehát sőt kérem kedves Szüléimét, hogy e hallgatást e nevezett előhordott körülmények után igen természetesnek találandják, s egyedül csak ezeknek tulajdonítandják, mert valamint édes Mamánkról írja a mi jó apánk, hogy ő lelkileg mindig velünk van, bizonyára nem különben mi is nálok vagyunk lelkikép s gyermeki szeretetünket irántok, sem idő sem körülmények soha meg nem változtatandják. De még egy harmadik okom is vala, feleletemet halogatni, t. i. Darvas ügyvéd végett, kinek egyik hétről a másikra tolt hitegetései, meg vallom, eleinte mégis remélteték velem, hogy legalább saját becsülete tekintetéből tesz valamit, de most már eziránt is kétségbe estem, s gratulálhatunk, ha az irományokat kikaphatjuk tőle, ő nemcsak 50 forintot, de tán 50 krczárt sem fog visszafizethetni. Hatalmazzon fel Uram atyám, vagy Schmatyné arra, hogy az irományokat törvényesen visszakövetel­hessem, s mondjanak le az 50 forintról, akkor, úgy hiszem, boldogulunk de előbb nem. Ezeket előre bocsátván, már most áttérhetek édes atyám levelének az azóta tör­téntek fonalára. Itt legelőbb is Alajosunk szép és nevezetes ünnepére vonatkozva, még most is fájlalva fájlalom, hogy abban részt vennem a körülmények mostohasága tiltott, s nagyítás nélkül igaz, hogy kényekkel olvastam megható szavait, mikkel édes szüleit s testvéreit megáldotta volt. Isten áldja meg őt is, ki szüleinek öreg napjaikra olly örvendetes és szívemelő érzelmeket okozott. Vajha bennem s egyéb gyermekeik­ben is mind végig örömüket lelhessék. De én olly keveset tehetek, s tettem eddig is e részben, - ez az ami nekem fáj: engem igen korán kötöttek le más lánczok, mellyek most sokszoros kötelességgel csatolnak családomhoz, és a közügyhöz. Azonban meg vagyok győződve, kedves Szüleim ebben is részt vesznek, nekem azon megnyugta­tásom van, hogy minden jobb érzelmeimbe én is mindenkor belé csatlom azokat, kiket isten után legjobban szeretek és tisztelek. Remélem is, hogy ha isten sikert ad hírlapomnak, ez érzelmek, nem maradnak mindig csak érzelmek, hanem tettekké is 270 SZÜLEIHEZ269 A rokonaihoz Paksra látogató Deák Ferenc 1841-ben járt Szekszárdon. 270 TmL. GJ. ir. 740. Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-L853 ♦ 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom