Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
Garay János levelezése 1827-1853
Pappá szentelése (1841. augusztus 5.) előtt Garay Alajos a szlavóniai Fericsanszén tartózkodott a Mihálovics család házi tanítójaként. Öt évig volt káplán a Baranya megyei Nádasdon és Mágocson, majd plébániát kapott Mocsoládon (1846), amelytől megfosztották a szabadságharc idején vállalt toborzó szerepéért. Czuczor Gergely GAAL József (1811-1866) regényíró, a vidám irodalmi műfaj népszerű szerzője. Fiatalon az akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. Munkásságával a haladó reformkori eszméket szolgálta. KISS Károly (1793-1866) hadtörténész író, akadémikus, az Auróra szerzői csoportjának tagja. A szabadságharc idején mint katonatiszt, a nemzetőrség szervezőjeként szerzett érdemeket. KOVÁCS Pál (1808-1886) az orvosi pályára készült, sikeres prózai elbeszélő lett. A falusi népélet kiváló ismerője, stílusában Kisfaludy Károly követője. NAGY Ignácz (1810-1854), az akadémia levelező tagja, először Garay Regélőjében tűnt fel, majd írásokkal jelent meg a Rajzolatok, a Jelenkor, az Athenaeum, a Hölgyfutár és más lapokban. PULSZKY Ferenc (1814-1897) régész, művészet- történész, a reformkori közélet jeles politikusa, Kossuth támogatója és kísérője az emigrációban. TARCZY Lajos (1807-1881) német egyetemet járt protestáns paptanár, a hegeli filozófia hazai művelőinek egyik kimagasló alakja. Beöthy Zsigmond megelőzött levélkédben /ismét levélKE!/ küldött költeményeid iránt megnyugtassalak, az az, hogy kívánságod s érdemök szerint azokat az Emlénybe fölvettem, s mit előbb kelle említenem, hogy primitiádróli* tudósításodért, midőn egy részről az igen szép és megható áldás-formuláréknak szívből örvendenék, más részről is szívem szerint jól megkorholjalak. Hát életednek ílly nevezetes, s mint sejtem s Ninától hallom, olly fényes ünnepét csak illy röviden, illy futtában kellett velem közlened, vagy két héti honn létedből, épen s egyedül csak a legutósó perczet szakaszthatád-e ki bátyád részére, míg a többi mind másoknak vala szentelve, azon bátyád részére, ki már azáltal is eléggé vala sújtva, hogy e szép ünnepedben részt nem vehetett, s így legalább némi kárpótlásul toliadtól várta s várja annak lerajzolását, de te nekem egyidő óta, ha írsz is, csak levelkÉKet írsz, a többit alkalmasint költői phantasiámra bízván, hogy a hézagokat s hiányokat magának kifesse, kipótolja. Már a mi phantasiámat illeti, annak tisztelet becsület, mint a magyar mondja, de hidd el, ez egyben mégis jobb szeretnék reá nem szorulni, mert Fericsancze kissé messzecske van Pesttől; még a sas is elfáradna odáig, hát egy házas ember /mert ezek phantasiája már nehézkesebb egy kissé mint a nőtleneké/ képzelőereje! Vigyázz magadra barátom; a kényelem és jóállapot, az ember észre sem veszi, könnyen önössé tesz bennünket - s illyenkor aztán könnyen kisértetbe jő a „rövid napok” s az „esténkénti kedves és bizodalmas csevegésekében keresni mentséget, holott nem kellene feledni, hogy ha rövidek a napok /pedig bizony még septemberben nem olly felette rövidek még a mi pesti kalendáriumaink szerint/ este is lehet írni, s papíroson, tollal is lehet„kedvesen és bizodalmasan” csevegni, ha az embernek egy bátyja, barátja van, ki a csevegéseket szívesen olvassa s övéinek örömmel fel is olvassa. De térjünk egyébre. Hogy Divatlapom’ ügyében április óta Pontiustól Pilátusig, s viszont Pilátustól Pontiusig meghurczóltattam s végre még Bécsbe is rándulni kénytelenítettem, azt alkalmasint tudod, valamint egy előleges jelentését is olvashatód political lapjaink mellett. Azt azonban nem fogod még tudni, hogy a már július Íjén végzésbe ment s ő felsége s a cabinet aláírásával ellátatott szabadalom /meg kellvén neki ismét minden utakat tenni le felé, mellyeken föl ment/ a dicséretes dicasterialis267 gyorsaság szárnyain még mai napig sem ért el hozzám, noha Budára csaknem együtt érkezett le velem Bécsből, s így programmámat még mindig nem adhatom ki, bár nyomtatás alá elkészítve régen előttem fekszik. E programma, mellyet nagyobb political lapjaink mellett fogok szétküldeni, mindenekről bővebben tudósítand benneteket, milly alakban, milly szellemben s kiknek közremunkálásával adandóm ki a lapot: neked előlegesen elég leszen tudnod, hogy kiadó s szerkesztő társul Erdélyit nyertem meg, dolgozó társakul pedig már is olly szép koszorúját mind korosabb mind fiatalabb íróinknak, minőt még egy belletristicai268 lap sem mondhatott övének, legyen elég említenem: Fáy Andrást, Vörösmartyt, Pulszky Ferencet, b. Eötvös Józsefet, Kovács Pált, Czuczort*, Gaalt*, Tóth Lőrinczet, Nagy Ignáczot, a két Vachottot, Vajdát, Horváth Mihályt, Tarczyt és Kiss Károlyt, Beöthyt* stb stb. Illy jeles férfiakkal s több jeles művésszel a képek iránt szövetkezve, reményiem, hogy méltólag támasztandom fel hamvaiból a Regélőt nomine et omine269: most csak közönség részvéte kell még, hogy előfizetésével képessé tegyen anyagilag előállítani azt, mit szellemileg kiállíthatni több mint bizonyos vagyok. Téged is barátságosan felszólítalak, a hol befolyásod vagy ismeretséged van, tégy itt is ott is lépéseket az ügyben, hiszen az nem csak enyém, 267 kormányszéki 268 szépirodalmi 269 neve és jele 96 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853
