Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

Garay János levelezése 1827-1853

Az olasz eredetű lottó - sors, nyeremény - a Genovában alkalmazott szenátor választás mintájára terjed el; megjelölt golyókkal történt a képviselők kiválasztása. Magyarországon a 16. században népszerű szerencsejátékként bukkant fel vásárban, búcsúban.

Széchenyi István 1832. február 10-én alapította a Budapesti Hídegyletet. A Lánchidat 1849. november 20-án avatták fel. Gyalog átjárók 1 krajcár hídpénzt fizettek.

kívántatik még folyvást, fökép a kis gyerek végett is, ki szegényke nem tud kivergődni a köhögésből, noha ezen kívül más baja neki sem igen volt, s így kifogyhatatlan jó kedve, sőt pajkossága folyvást meg van, a mi most annál kedvesebb, mivel most már csevegni is kezd. Bár körülményeink megengedhetnék, hogy nyárára lerándulhatnánk kedves Szüléinkhez s többek közt kis ficzkót is bemutathatnánk édes nagy papájának s nagymamájának. De majd erről máskor bővebben; mert előbb Ördögre kell mennie nőmnek egy kis úti költségért. Az is igen hihető, hogy miután az öreg Raiszné asszonyság Pécsett meghalálozott, Ipám uramék lerándulnak Pécsre s mi talán velők megyünk majd. Én mindenesetre most előre dolgozom Landerernek, hogy nyárára egy két hétig szabadon mozoghassak s csak egy pár forintot is tehessek félre, első lesz kedves Szülőinket meglátogatni, a mi után már olly régen s olly vágyakozva óhajto- zom. Azt is szeretném, hogy olyankor mennénk haza, midőn Alajos is otthon volna, szóval annyi tervünk van, s olly sokféleképp gondolkozunk, hogy kedves Szüleinket is megkérdezem ezúttal, mikor szeretnék legjobban, ha lemennénk, mert már én addig nem nyugszom, míg tervemet végre nem hajtom: törik, szakad, de az idén annak meg kell lenni — s ki tudja, május 27kén a Treffen-uradalom nagy lotteria-húzása* leend, hát ha megtreffeljük? Akkor aztán nem csak le nem megyünk Szegszárdra, hanem édes kedveseinket mindenestül magunkkal Pestre fel is hozzuk: az édes mama egykor úgyis már nagyon bele szeretett a pesti életbe, kivált a zöldségpiacba, mi pedig ketten, én és az öreg apa, nagyokat pipáznánk s újságokat olvasnánk együtt. - Hát a leányok? No hisz azok is megtalálnák a magok mulatságát, A Nina egész nap olvashatna, a Fánni gazdasszonykodhatnék, a Terka az ő Ákilijával235 s Mimijével mulathatna. Én itt félig tréfálok, de hát ha a tréfa elsül? - Adná az Úristen!

Ami Alajost illeti, a napokban kaptam tőle levelet ő is egészséges - Hát Antiról mit hallanak? Abból meg majd egy pesti Rockot csináljunk. De nem fogjuk ám olly hamar megházasítani, mint az öreg Kristofek bátya a maga fiait, gondolják csak! Ezt a szegény Alajos fiát is meg akarta már házasítani, a fiúnak pedig még bajusza sincs, azonban esze elég volt, s apja ajánlatát el nem fogadta. Ö most Budán dolgozik s bennünket többszer meglátogat. Ez az egy fiú van itt most szegszárdi, s még Mutsen- bacher Alajos, ki bizonyos Latinovics-háznál nevelő, a télen által itt laktak s nekünk egyik legszívesebb látogatónk.

Egyéb újságaink azok, hogy a másodszori tél jege miatt vásárra hidunk be nem tétethetett, - de jelesebb az, hogy az állandó hídon* már folyvást dolgoznak,236 tehát mégsem tartozik már az álmok országába egy Buda és Pest közötti állandó híd, s nem csak fiaink, de íme magunk is megérjük azt. A magyar színház ügye,237 a folyvást tartó országgyűlés miatt, melly sok magyart tart távol Pesttől, a télen nagyon érzette a hideget, de ezt is jobbra fordulni reméljük a mindeneket s így a szíveket is feléltető tavasszal.

Végre legszívesebb köszönetemet mondom kedves testvéreimnek az ingekért, milly örömest lepném őket meg egy kis vásárfiával viszonti kedveskedésül! De az idők olly mostohák voltak a télen, hogy még nem heverhettem egészen ki a költségeket, mellyekbe döntöttek s így Terkát, az édes jó testvért még egy pár kis ideig türelemre kell kérnem. Tudom, hogy neki is fog most a tavaszra, talán húsvétra kelleni pénze - de legyen meggyőződve, hogy rajta leszek neki tartozásomat minél előbb lehet megküldeni. - Fánninak a hajadért azonban most már csak ugyan leküldhetjük, még

235 Fia, Ákos családi beceneve

236 A Lánchíd építése 1839. október végén kezdődött. Alapkövét 1842. augusztus 24-én tették le, az építésel849-ben fejeződött be.

237 Az 1835-ben kezdett színházépítés eredményeként született meg 1837-ben a Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház néven.

86 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay jános levelezése, 1827-1853