Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)
A szülőhely vonzásában
Öt is megrendítette híres rokonuk gyásza. Bezerédj István egyetlen gyermekét, a tíz esztendős Flóra leányát veszítette el. Az első önként adózó nemest - ahogy Bezerédjt nevezni szokták - hazafias tette nagyságával igyekezett Garay vigasztalni a gyász megéneklésekor: Bezerédj-kastély a Tolna megyei Hídja-pusztán. Haliám a hírnek gyászkongásiból A nagy csapást, melly kebledet találta, A szörnyű rablást, mellyet házadon, Elkövetett az óév angyala, Hogy megrengett belé az ősi ház, Meg férfi kebled’ gránit temploma... Feldúltan állott a ház, a kebel, Mert a mi éke és reménye volt, A testben s lélekben ékesen Fejlett virágot, szíved’ büszkeségét, Tolnánk’ virágzó Flóráját, halálos Lehelletétől elhervasztva lelted... Első sietsz, nem szóval és csak elvben, De tettel a közterhben részesülni. Légy üdvözölve, Tolna büszkesége! S engedd, hogy én is Tolna’ hű fia, Hazánk első adózó nemesének, Egy tölgygalyat tűzzek homlokára...79 A Benedek rendi apátságot Mária Terézia szüntette meg (1777). Ez tette lehetővé, hogy az épületeket hasznosítva, a megyegyűlés Simontornya után Szekszárdot jelölje az új megyeszékhelynek (1779). A költő meseszövő fantáziájából bukkan fel a Szekszárdhoz közeli, ma Csörgetóként ismert Csörgető és a több mint hétszáz évig fennállt bencés kolostor* emléke.80 A költői elbeszélésben Ilonkáért küzd szerelmese, apja a lányt másnak szánta. A bűnösök lakóinak tetteikért, várukkal együtt örökre elsüllyednek a Csörgető vízében... Szegszárd alatt, hol Sár' vizének Kanyargó parti délre térnek, Mint őszi égnek légköre, Melly tiszta, mégis bánatos, — Félig mosolygó, fél zajos Egy puszta tónak, Csörgetőnek tüköré... Itt mélyen elmerülve, A tó’ fenekére ülve, Mélyebben, mint mérhesse nyom, Egy régi régi vár vagyon; A monda ekkép hírleli... „Vedd itt e kulcs, oh lant’ fia - így szól a sírok’ angyala 79 Bezerédi Istvánhoz. Keltezése: Pest, januárban 1845. Garay, 1854. 323-325. p. Részlet. 80 Az I. Béla király által alapított apátság (1061-1777). 26 ♦ Garay emlékkönyv ♦ Garay János szerelmei