Garay emlékkönyv (Szekszárd, 2012)

A szülőhely vonzásában

S te sír lakója nyiss utat,

Te itt a hűvös tó alatt,

S te hosszú vastag éjjel Oszolj előle széjjel!”...

Szegszárdon a borhegy’ tövében Kolostor álla rég időben,

Egy tágas térés curia,

Nagy mint a holdnak udvara;...

Csak néha csendes éjeken,

Ha a gyász’ éve van jelen,

Hallhatni Csörgető körül Kizúgni néma mélyibül A bús barát Harangzaját...81

Hőskölteményeihez és történelmi drámáihoz Garay János részletesen tanulmányozta kora historikus irodalmát*. Jegyzeteket készített* pl. Budai Ferenc, Erdélyi János, Fejér György, Hodor Károly, Horváth István, Horváth János, Horváth Mihály*, Kiss Bálint, Podhraczky József, Pray György, Thuróczy János, Timon Sámuel, Virág Benedek és mások akkor hozzáférhető műveiből.82 Irodalmi műveltsége mellett igyekezett minél nagyobb történelmi ismeretekre is szert tenni. Szép példája ennek a Béla király fiát, Szent Lászlót megéneklő hősköltemény. Utolsó nagy lélegzetű műve, sokak szerint legsikerültebb alkotása megszületésének körülményeit ismerve, különös tisztelet jár a költőnek. A szabadságharc idején - ha vele történne valami - Alajosra bízta a még befejezetlen, kilenc énekből álló költeményt: „Mennyi véres verítékem! mennyi örömem és fájdalmam van ebben lerakva. Ügy hiszem, csonkán és befejezetlenül is méltó leszen, nemzetem figyelmére.83 A végül 12 énekkel befejezett mű már betegágyból diktálva, 1852-ben készült el.

A dicső hőst, kit magasztal énekem,

Rég dicsőnek, szentnek tartja nemzetem;

Nyolcszáz éve, hogy László a nagy király A magyar nép’ hírkönyvébe írva áll.

Származása nem volt nála nemesebb,

Lelki, testi ékességre senki szebb;

Hős apától, szép anyának gyermeke,

Nagynak, szépnek rá volt ütve bélyege.

Mint az erdő fái közt a czédrus áll,

Termetesb és szebb vala több társinál;

És ha ott áll seregének közötte,

Meghaladta vállal őket termete.

81 Csörgető. Garay, 1854. 382-389. p. Részlet.

82 Garay János kedvelt historikus olvasmányai. Ld. a felsorolást.

83 1849. január 6.

Garay emlékkönyv

Horváth Mihály (1809-1878) történész, akadémikus, r. k. püspök, 1849-ben közoktatásügyi miniszter a Szemere-kormányban.

♦ Budai Ferenc: Magyarország polgári lexikona. Pest, 1804-1805.,

♦ Erdélyi János: Népdalok és mondák I—III. k. Pesten 1846-1848.,

♦ Fejér György: Codex diplomaticus Hungáriáé több kötete. Budáé 1822-1844.,

♦ Hodor Károly: Doboka vármegye esmértetése. Kolozsvár, 1837.,

♦ Horváth István: A magyarok gyökeres régi nemzetségeiről. Pest, 1818.,

♦ Horváth János: A régi magyaroknak vallásbeli s erkölcsi állapotjáról. Tudományos Gyűjtemény II. k. 1817.,

♦ Horváth Mihály: Magyarok története. I. k. Pápa, 1844.,

♦ Kiss Bálint: Magyar régiségek. Pest, 1839.,

♦ Podhraczky József: Buda krónikája. Budán, 1838.,

♦ Pray György: História regum Hungáriáé I-III. k. Pest, 1801.,

♦ Thuróczy János: Magyarország krónikája. Augsburg, 1488.,

♦ Timon Sámuel: Imago antiquae Hungáriáé. Bécs, 1762.,

♦ Virág Benedek: Magyar századok. Budán, 1808.

♦ Garay János szerelmei* 27