Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)
ba szállni háború esetén. János apát 100 fős bandériumával kísérte a királyt a csatába. János apát elesett az ütközetben, majd a Buda felé tartó török csapat pedig feldúlta az apátságot. A szerzetesek a kolostor elhagyására kényszerültek. A török hódoltság alatt is folytatódott a szekszárdi apát cím és javadalom adományozása. A birtokjog érvényesítése a körülmények miatt azonban nem volt lehetséges. 1540-ben I. Ferdinánd Várallyai Szaniszló fehérvári prépostnak ígérte az apátságot. Majd Fületinczi Gerdák Márk nagyszombati kanonok (1603), Kálly Péter csornai prépost (1608) volt a birtokosa a címnek és a javadalomnak, őt követte Győri István vasvári prépost, és még jó néhány név jelezte a folytonosságot.32 A török Buda elfoglalása után szállta meg az általuk kijavított szekszárdi várat, amelyben 200 fős török helyőrség telepedett meg. A török a maga szokásai szerint átrendezte a várat és a mezőváros egyes részeit. A vár és a közvetlen körülötte levő térség alkotta a város magját, amelynek külsejét Evlia Cselebi török utazó kellő alapossággal leírta 1663-ban: jyA vár alakja. Egy sétahelyes magas dombon, négyszög alakú, kőépületü vár, de magányosan áll. Összesen nyolc tornya van, s az egész körülötte hatszáz lépés, alacsony árok veszi körül. A várban csak öt ház van, a többi helye szabad tér... ” Ugyanebben az évben még egy leírás készült Ottendorf Henrik tollából, aki részben kőfallal, részben sárfallal körülvett kicsiny, hadászati szempontból egy gyenge építménynek látta a várat.33 Az apátság területén állt kolostor és egyéb épületek bizonyára elpusztultak a felszabadító harcok idején. A török után a bencések nem tértek vissza a romokban heverő kolostorba. A hitéletet a plébániává szerveződött egyházközség fogta egybe. A szekszárdi apáti cím és az egykori apátsági birtokok uralkodói adományozását I. Lipót sem szakította meg. A birtok- viszonyok helyreállítása Mérey Mihály apát (1693- 1717) érdemeit növelte. Nem kisebb célt tűzött ki, mint az apátság tekintélyének visszaállítását. Sikerült igazolnia 11 település esetében a birtokjogot 1698- ban. Egy másik adat szerint 44 birtokra vonatkozott az igazolás. A 18 századi építkezések elindítója egy lakház építtetésével szintén Mérey apát volt, aki az apátsági templom közelében 4-4 szobából és konyhából álló emeletes hajlékot emeltetett.34 A források ellentmondásossága miatt nehéz meghúzni a vonalat a Mérey apát és az őt követő Trauthsohn János apát által kezdeményezett építkezések között. Mindkét apát a templomon komoly átalakításokat végeztetett. Mérey alatt a templom délkeleti részéhez egy sekrestye épült. Trauthsohn apát (1718-1757) nagy építkezési tervei közül csak töredékeket valósított meg. A templom északi oldalához szintén egy sekrestyét építtetett, és a régi kolostor helyén lévő apátplébá- nosi házat átalakíttatta, új részekkel kiegészíttette. Az utolsó szekszárdi javadalmas apát Rodt Ferenc Konrád bíboros, constanzi püspök (1757-1775) építtette az új, barokk stílusú plébániát (Bezerédj utca) 1775-ben. A megüresedett lakházat, az istállót egy rövid ideig a város használta. 1777-ben Mária Terézia az apátsági birtokokat a magyar tudományos egyetemnek adta, és ettől fogva a tanulmányi alap felügyelte a gazdálkodást, és kezelte a bejövő jövedelmeket. A volt plébánia házat a közalapítványi uradalom tisztviselői lakták. Az uradalmi börtön számára is kialakítottak megfelelő helyet, valamint az egyéb épületeket pedig különböző gazdasági célra hasznosították. Az uradalom nem tudta kellően kihasználni az épületek adottságait, ezért a róluk való lemondás nem tűnt áldozatnak a részükről, sőt gazdaságos lépésnek bizonyult az eladásuk. Az üzleten mindenki nyert. A vásárlás időpontjában a bencés apátság helyén három meredek lejtővel körülvett, nagyjából téglaalakú dombon az idegen átutazó a templomot, a „kastélyt” és a majorsági épületet láthatta. A megkötött szerződés szerint a vármegye tulajdonát képezte az egykori apátság telke teljes egészében és a rajta lévő 18. századi épületek az uradalmi pince kivételével.35
