Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

A vármegye birtokába került 18. századi uradalmi épületeket a közigazgatási rendeltetéshez kellett igazítani. Már 1780 őszén, mikor az uradalmi épületek átadása szóba került a vármegye pesti mesteremberekkel, Jung József kőművesmesterrel és Hacker József ácsmesterrel elkészíttették az épület felbecsülését, állapotfelmérését, az átalakítások tervezetét és a leendő munkák számadását, amelyért fizetségképpen 12 körmöd aranyat utalványoztak ki számukra. Az uralkodó csak azzal a kitétellel adta az áldását a tervezett átalakításokhoz 1785-ben, ha az üléstermen, a főispáni és az alispáni szobán kívül az épületben lesz külön helyisége a főjegyzőnek, a pénztárnoknak, a pénztárnak, a szolgabíróknak, a várnagynak, a hajdúknak, valamint külön elhelyezést kapnak a női és férfi rabok. Jelenlegi ismereteink szerint Krehán Mihály dunaföldvári mester végezte el a nagy változtatásokat nem igénylő, az épület külső megjelenését nem érintő munkálatokat.36 Vajon milyen változtatásokat végeztek el az épületen az átalakítások első szakaszában? Johannes Krammer 1783-as tervén még nem egy teljes U alakú vármegyeházát látunk. A terv az épület földszintjét és az emeletét ábrázolta. A földszinten összesen 8 helyiség volt, köztük a levéltár, a többi hivatali szoba, 2 konyha, 2 kamra és a kocsiszín. A nyugati szárny

végén a kamrák és a nagykonyha irányából is megközelíthető volt az emelet. A keleti részen csak az istálló, két kis kamra és az árnyékszékek csatlakoztak a fő-, vagyis a déli szárnyhoz. Az udvaron belül a déli épületrészen nyílt a főbejárat felette kis erkéllyel, amely valószínűleg nem valósult meg. Innen is fel lehetett jutni az emeletre, ahol egy nagy helyiség látható. A folyosóra néző fala nincsen lezárva, és a keleti és a nyugati szobák beosztása sem végleges. A termek az egyikből a másikba átjárhatók. Az emeleti rész a tervezés egy stációját mutatta. A tervező 12 szoba kialakításában gondolkodott, és ami feltűnő, hogy a megyei gyűlések tartására alkalmas nagyterem helyét még nem jelölték ki. A nyugati és a déli szárny alatt végig pince húzódott. Az emeleten és a földszinten nyitott folyosó futott körbe.37 Kozák Károly régész véleménye szerint a nyugati szárny földszintje nagyon eltér a délitől, mert az ott kialakított terek boltozatosak a kocsiszín kivételével, tehát következésképpen az épületrészek különböző korúak. A nyugati épületben a Mérey-féle építkezést vélte, ehhez kapcsolódva épült meg a Trauthsohn apát idejében a déli szárny, amely a keleti részen lévő építményhez is hozzáépült, tehát ez a majdnem U forma már létezett a vásárlás időpontjában. Az emeleti részeken egységesebb átala-