Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

A bencés apátsági templom gótikus rekonstrukciója

W '

jelentések, azaz birtokba iktató levelek, határjáró levelek, tanúvalló levelek, idéző levelek stb... voltak. A szekszárdi apátság konventje a 13. század végétől megszakítás nélkül 1526-ig fontos szerepet töltött be a középkori írásbeliség gyakorlatában. Sajnálatos, hogy a hiteleshelyi működéshez kapcsolódó okleveles anyag nagy része, a konvent levéltára megsemmisült valószínűsíthetően a mohácsi csata után a mezővároson átvonuló szultáni seregek pusztításakor.31 A 15. századból származó apró adalékok színesítik az apátság hézagos középkori történetét. A pápa vagy a király nevezte ki ekkor az apátokat, akik nem sokat foglalkoztak a kolostor belső életével és a birtokgazdálkodással. Talán ezért történhetett meg, hogy 1457-ben Tamás vránai perjel, Nagyvölgyi László és Nagy László megostromolták, és elfoglalták az apátságot. Az áldatlan helyzetnek Mátyás király vetett véget azzal, hogy 1464-ben általunk ismeretlen nevű apátot helyezett az apátság élére. 1470-1472 között Vitéz János esztergomi érsek viselte a szekszárdi apát címet. Nemcsak mese a Mátyás elleni összeesküvés központjának Szekszárdhoz kötése. Ugyancsak az ő időszakában a kolostor várszerű megerősítést kapott. Feltehetően az építkezések már jóval előbb, az említett ostrom előtt elkezdődtek. A későbbi keltezésű dokumentumokban az apátság már várként neveztetik. 1510 körül ismét a Benedek rend irányította a kolostort megreformált szabályok szerint. Fontos történelmi esemény is említésre méltó az apátság múltjából. A mohácsi csatát megelőző napokban II. Lajos király az apátságban időzött. Középkori szokás szerint a javadalmas kolostorok is kötelesek voltak had