Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

életében nem készült el. Európában egyedülálló alaprajzú, centrális elrendezésű kilenc részre osztott belső teret képező, kereszt alakú alapot mutató román stílusú templom épült fel. Különlegességét tehát a kereszt alaprajzra szerkesztett nyolckaréjos forma adta. A Megváltó tiszteletére emelt templom építőmestere nem véletlenül rejtette el a kereszt szimbólumát az építményben. A régészeti feltáráskor előkerült pal- mettás, szalagfonatos és indás-leveles kőfaragványok finom, egyedülálló, gyönyörűséges belső díszítéseket sejtetnek. A művészettörténeti kutatások a templom külső és belső képét alakító gótikus elemeket is felderítettek. A gótikus átépítés a 12. század második felében a tatár dúlás után történhetett. Feltételezéseken és a hagyományon alapul a királysír története. A templom északi oldalán a sekrestye mellett még a 18. században romosán a várfal bástya részeként

volt egy kápolna, amelyben Béla király sírja lehetett. A tatárjárást követően helyezhették át a maradványokat az apátsági templom fő részébe, ahol a régészeti kutatások során falazott zárt sírtöredéket tártak fel. A szakértők a török időkre teszik a sír kirablását.29 A temetkezési hely rejtélye az 1960-as évek végén és a napjainkban végzett régészeti feltárások alkalmával sem tárult fel. Béla király története azonban a megye és a város históriájában továbbra is érdekes színfolt.

A kolostorról leírást nem ismerünk. Be kell érnünk Garay János költői képzelete rajzolta képpel:

„ Gazdag és nagy volt kéttornyú temploma,

Benn a kripta, mint egy herceg csarnoka;

A kolostor; mint óriási méh köpü,

Kis cellákkal telve, kívülről négy szögű. ” 30