Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)

A megyeszékhely megváltoztatására alapos okok halmozódtak fel. Simontornya mezőváros folyók, a Kapos és a Sió találkozásánál igen kedvezőtlen, ingoványos, vizenyős környezetben helyezkedett el. A folyók még szabályozatlanok voltak ebben a században. A vár építésekor a mocsárvilág természetes védelmet nyújtott. Békésebb időben a mezőváros fejlődése szemszögéből ezek az adottságok már hátrányokkal jártak. Simontornya a megye északi csücskében, a mocsárvilág közepén a megyei települések legtöbbjétől távolra esett. Maga a székház is nedves talajon állt, és az idők múlásával az építmény megsüllyedt, repedezett, szinte az összeomlás fenyegette. Az átnedvesedett székházban a tavaszi hóolvadáskor víz borította el az alagsori börtönöket. A levéltári helyiség megtelt, és a mostoha tárolási körülmények miatt a vármegyei iratok is veszélybe kerültek. Az otthonuktól távol levő tisztségviselők számára az épületben nem lehetett lakrészeket kialakítani. Az 1770-es évek elejétől a székház alkalmatlansága már az ügymenetet akadályozta. Mindenképpen egy új épületre volt szükség. A vármegye a tovább nem odázható

probléma rendezése érdekében 1777-ben a helytartótanácshoz fordult nem látva más kiutat, mint a megyeszékhely és a székház átvitelét más településre, természetesen vállalva az építkezés költségeit a „bony- nyí\ azaz a megyei pénztárból. Egy évvel később a helytartótanács leiratában közölte, hogy O Felsége méltányolta a megye óhajtását, és engedélyezte a megyeszékhely áthelyezését.26 A hely kiválasztása alapos mérlegelést kívánt, és mint a nagy döntésekkor szokásos érv-ellenérv bőven volt. Egyetlen egy pontban együtt gondolkodtak a nemes urak, hogy a kiválasztandó település a megye minden részéből viszonylag jól megközelírhető legyen. Felmerült Kölesd mezőváros, mint lehetséges jelölt, de itt a nemes urak elszállásolása nehézségbe ütközött. 1779. január 25-én a Szekszárdon tartott közgyűlésen döntést hoztak a megyeszékhely kérdésében. Szekszárd mezőváros a történeti emlékezet szerint egy szótöbbséggel kapta meg ezt a lehetőséget Kölesddel szemben. A többség úgy érvelt, hogy a mezőváros majdnem a vármegye földrajzi központja, a foglyok számára egészséges a víz és a hely, a közgyűlésekre összegyülekező földes