Cserna Anna: 175 éves vármegyeházánk (Szekszárd, 2011)
urak számára elegendő élelem és kényelmes szállás biztosítható. A leendő székház megépítése csak ősszel került napirendre. Az új székházat a közalapítványi uradalom pintérműhelyének és a körülötte lévő jobbágy házak alkotta térségben képzelték el. Ennek az elképzelésnek is voltak ellenzői, sőt az az elképesztő ötlet is elhangzott, hogy a székházat más helyen, Tolnán, Kölesden építsék fel. Ideiglenes jelleggel vetődött fel a közalapítványi uradalom tulajdonát képező szekszárdi vár, a hajdani bencés apátság területén álló épület-komplexum, ahol a központi igazgatás megkezdéséhez, a ,,folyó ügyek elintézésére” és a közpénzek őrzésére két helyiséget, valamint az uradalmi börtönök használatát kérte a vármegye a helytartótanácstól. Végül is ezzel a kéréssel a megyeháza felépítésének helyével, a közigazgatás színhelyével kapcsolatos dilemma akaratlanul végérvényesen eldőlt. 1780 őszén végre megérkezett a helytartótanács válasza, hogy az uradalom mérsékelt áron átengedi a várat a vármegye számára, és egyúttal jelentést is vártak az épület állapotáról, a közgyűlés termének, a levéltár, a pénztár, a női és a férfi rabok számára kialakítandó börtönökre szükséges költségekről az átalakítási tervrajzzal együtt. Gróf Apponyi György főispán is szorgalmazta a felajánlás elfogadását a vármegyének. Praktikus, és pénzkímélő megoldásnak bizonyult az erős, tágas, kényelmet ígérő épületeknek a megvásárlása. Az előnyösnek tűnő 20000 forint vételár sem terhelte meg túlságosan a megyei kasszát. A robotoló jobbágyság is megkímélődött a közjavára teendő ingyen munkától, és a tervezett átalakítás egy újonnan épülő épületnek a költségeihez mérten minimális összegből tehető. A vármegye 1781 -ben már birtokba vette az épületet, de hivatalosan 1782-ben kötött szerződésben adta át a tanulmányi alap az úgynevezett urasági házat. A mezőváros immár hivatalnoki város státusával más dimenziókat kapott a fejlődéséhez. Vármegyei szolgálatban lévő jelentős számú tisztségviselő, hajdú, vármegyei személyzet érkezett a városba.27 A vármegyei tisztikar tehát új helyen, új miliőben az egykori bencés apátság területén az apátok lakházát, mint a vármegye székházát birtokba vette. A székház, mint a vármegyei közigazgatás színtere a „vármegye- háza’ elnevezésben rögzült a köztudatban. Az épület önálló története nemcsak építészeti, hanem a hozzáfűződő egyéb megyetörténeti megközelítésben is izgalmas. Mindkét vonatkozásban az épület esemény- története az I. Béla alapította kolostorral kezdődött.