Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

Sok helyen maradt kint tengeri, burgonya, répa a földön szedetlen, hol a munkáskéz hiányzott. Forster (Zoltán) alispán, h. elnök FORRÁS: TML. Közigazgatási Bizottság iratai 203/1919. MEGJEGYZÉS: A jelentésben — a kipontozott résznél — szó van még a közoktatásról, az egészségügyről, az időjárásról, a mezőgazdasági termelésről, az útviszonyokról és egyes időszerű kérdésekről. IX/29 1919. március 4. A BONYHÁDI FŐSZOLGABÍRÓ JELENTÉSE AZ ALISPÁNHOZ A NÉMET AUTONÓM TERÜLET VEZETŐSÉGÉNEK KIALAKÍTÁSA KÖRÜLI POLITIKAI KÜZDELEMRŐL Hivatkozással szóbelileg tett jelentésemre a német autonómiának a járás területén való létesítése tárgyában keletkezett mozgalomról a következőket jelentem: Az autonómiáról szóló törvény megjelenése után a bonyhádi Gazdaszövetségi Bank igazgatója, dr. Eibach Kornél és Schneider János a bank áruosztályának főnöke, különösen a Gazdaszövetségi Bank Érdekkörébe tartozó községekben, de a többi németajkú községben is megindították az agitációt az autonómia felállítása érdekében éspedig úgy a községekben tartott gyűléseken szóval, mint a ,,

Bauernbund" czimü lap utján, jóllehet tudomásom szerint a lakosság túlnyomó része, mely az őt körülvevő magyarsággal a legjobb viszonyt tartotta fenn, s azzal úgy szólván összeforrott, legfeljebb a német nyelv intenzívebb tanítására nézve táplált igényeket, a területi elkülönítést azonban nem óhajtotta, mert élénk gazdasági érzéke azt előnyösnek eddigelé nem tartotta. Természetesen a cél az volt, hogy a létesítendő német autonómia úgy személyi, mint tárgyi tekintetben a Bauernbund Bank reakciós érdekeinek megfelelően történjék. Ugyanis dr. Eibach Kornél, aki azelőtt a munkáspárt mindenkori választási főkortese és eszköze volt, midőn a Gazdaszövetségi Bankot, mely a Betnár Béla elleni bűnügyek révén a tönk szélére jutott, átvette, először hazafias és pángermán ellenes irányzattal szándékozott vezetni a Bankot, és annak kiterjedt gazdasági érdekeltségét a kisgazdák érdekeit képviselő politikai szervezete gyanánt fenttartani. A háború vége felé ezen politikai irány antiszemita jelleget öltött fel, majd a forradalom kitörése után látszólag a Szabó-féle kisgazdapárt felé hajlott, fenntartván azonban a német jelleget, utóbb pedig az úgynevezett Dorfpartei alakításával a nagyvárosok lakosságával szemben keresztényszocialista tendenciával a falusi lakosság érdekeit akarta megvédeni, végül a szociáldemokraták által valódi politikai irányának színvallására kényszerítvén ismételten a Szabó-féle kisgazdapárthoz tartozónak állította magát. Véleményem szerint ezen változások oka a vezetők személyi aspirációiban és érvényesülési szándékában keresendő. Meg kell említenem, hogy Schneider János Betnár Béla vezetése alatt is működött a bankban, s annak idején pángermán irányban dolgozott, s úgy látszik az ő szerepe volt állandóan ezen irányzatot fenntartani, míg dr. Eibach Kornél előtt