Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

inkább a képviselőség ideálja lebegett, dacára annak, hogy a Bauernbund igazgatósága és tagjai körében mind erősebben nyilatkozott meg azon kívánság, hogy a bank ne politizáljon, hanem az üzlettel foglalkozzon. A német autonómia ügyében a nevezett vezetők, anélkül, hogy a lakosságot bármily irányban megkérdezték volna, s velem vagy legalább is felettes hatóságaimmal érintkezésbe léptek volna, szándékaikat, terveiket, céljaikat közölték volna, Budapestre utaztak, s a német minisztériummal érintkezésbe léptek. Hogy mit végeztek, arról senki sem tudott, csak az jutott nyilvánosságra, hogy két megbízottat akarnak választani a német néptanácsba, s agitációs körutat tartanak a Bauerbund érdekeltségébe tartozó községekben, hogy a folyó hó 2-án megtartandó gyűlésen terveiket keresztülvigyék. A helybeli szociáldemokrata párt és az aránylag nagy számú tisztviselői kar természetesen nem nézte jó szemmel a nélküle és tudta nélkül titokban és ismeretlen célokkal űzött agitációt, mert nyilvánvaló céljuk volt, hogy a Bauernbund szándékainak megfelelően kész helyzetet teremtsenek. A szociáldemokrata párt vezetősége erre szintén felutazott Pestre és érintkezésbe lépett központi vezetőségével s kiküldöttei azon szándékkal jöttek vissza, hogy vagy megakadályozzák az autonómia felállítását, vagy az ő embereiket küldik a német néptanácsba. A folyó hó 2-án tartott gyűlés alkalmából megjelentek úgy a szociáldemokrata párt központi kiküldöttei, mint a német néptanács kiküldöttje is, s ekkor jutott tudomásra az is, hogy a Bauernbund fenti vezetőinek szándéka az volt, hogy dr. Eibach Kornél sógora dr. Boór Aladár belügyminiszteri titkár volna azon egyén, akit a népgyűlés kormányzónak ajánlana, míg ezzel szemben a szociáldemokrata párt Betnár Béla kormányzó jelöltsége mellett foglalna állást. Betnár Béla mint a budapesti szociáldemokrata párt központi vezetőségének megbízottja és dr. Boór Aladár, mint a néptörvény felolvasásával és megmagyarázásával megbízott egyén csakugyan meg is jelentek a népgyűlésen, ahol azonban nem került reá sor, hogy a kormányzóra ajánlás tekintetében a népgyűlés állást foglaljon, mert kizárólag csak a két küldött lett megválasztva, éspedig egyhangú megnyilatkozással a szociáldemokrata párt kebeléből. A Bauernbund vezetői csúfos kudarcot vallottak. Úgyszólván meg sem hallgatták őket, híveik által pedig cserbenhagyattak. A tisztviselők érdekeik és a magyarság szempontjából előnyösebbnek látva a szociáldemokraták megbízását, annak küldöttei mellett foglaltak állást. Ezekben voltam bátor a történteket főbb vonásaikban ismertetni, arra kérve alispán urat, hogy miután úgy a főszolgabírói hivatal, mint a többi hivatalok semmi tájékozással nem bírtunk az események felől, a felettes hatóságaink intencióit e tárgyban nem ismerjük, szíveskedjék a belügyminiszter úrtól e célból tájékozódást kérni és általában a német autonómiának itt leendő életbeléptetése tárgyában immár folyamatba tett ügy mikéntállásáról, követendő magatartásunk és egzisztenciális érdekeink szempontjából bennünket értesíteni. Hasonló jelentést tettem főispár úrhoz is. Hagymássy főszolgabíró FORRÁS: TML alispáni iratok 4178/1918 (tisztázat).