Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

előbbi nem súlyos, de az utóbbi tekintettel arra, hogy a szúrás behatolt a mellkasba és a tüdőt is érintette, súlyossá válhat. A sérülés 8 napon túl gyógyuló. Mező László h. főszolgabíró FORRÁS : TML. Alispáni iratok 9623/1943. MEGJEGYZÉS: A megye gazdasági munkaügyi felügyelője szeptember 30-án jelentkezett a földmüvelésügyi miniszterhez a kajmádi eseményekről. Ebből idézünk egy részletet: A MUNKAVÁLLALÓK A Nagy-Alföldről részben Hajdúdorogról, részben Hajdúnánásról való kétkezi munkások. A kritikus napon történt kiszállásunk alkalmával ez a munkacsoport az ott történt események hatása alatt, fejvesztetten és megfélemlítve a csendőrök beavatkozásától, mely konkrét esetet öt maguk idézték elő, többé-kevésbé lerongyolódott és testi erőben megfogyatkozott állapotban voltak. A csendőri karhatalom közbelépésére azért került sor, mert az egyik sommásmunkás, név szerint: Generál Béla hajdúdorogi lakos a már napokkal azelőtt keletkezett közhangulat hatása alatt — amely elég elkeseredett volt —, felbújtatva és felizgatva a kiabáló és engedetlenséget tanúsító tömegtől, dulakodni kezdett a csendőrjárőrrel és elkapta annak puskáját, amit többszöri felszólítás dacára sem engedett el. Valóságos közelharc fejlődött így ki közöttük, aminek az lett a következménye, hogy a kézi tusa közben nevezett munkás súlyosan megsérült, úgy hogy be kellett szállítani a kórházba. A FEGYVERHASZNALAT INDOKAI Generál Béla kajmádpusztai munkás jelentése és az orvosi vélemény alapján az a gyanú merült fel, hogy Kajmádpusztán 1943. július hó l-jén Bánfai Gyula őrmester, mint szolgálatba vezényelt járőr vezetője Generál Béla kajmádpusztai lakost puskájára tűzött szuronyával nyakán, míg Sárai József csendőr, mint szolgálatba vezényelt járőr tagja, puskájára tűzött szuronyával jobb oldalbordájánál megszúrta, miáltal nevezettnek szándékosan, de ölési szándék nélkül 20 napon túl gyógyuló súlyos testi sértést okoztak. Az ügyészi előzetes megállapítások folyamán kihallgatott gyanúsítottak, sértett és tanúk vallomása, valamint az egyéb bűnperiratok alapján az alábbi tényállás nyert beigazolást: Kajmádpusztán 1943. július l-jén az időszaki munkások megtagadták a munka folytatását. A gazdaság kérésére a tolnai őrsről Bánfai Gyula őrmesterből és Sárai József csendőrből álló járőr lett kivezényelve. A járőr dr. Mező László helyettes főszolgabíró felhívására a munkások barakkjában felszólította Dobos és Ilosvai János nevű munkásokat, hogy menjenek velük a gazdasági irodába. Dobos azonban kijelentette, hogy csak 4 munkás kíséretében megy. A járőrt körülbelül 30-40 főből álló munkáscsoport követte. A munkások közben hangosan kiabáltak a járőr felé. Később Dobos megállt és mellét a járőr felé tartva ezt kiáltotta: „Négy munkás nélkül nem megyek, mégha leszúrnak sem, szúrjon ide, még akkor sem megyek." Ekkor a járőr felszólította, hogy azonnal kövesse, mert megbilincselik. A munkások hangosan kiabálva a járőr köré tömörültek. A munkások közül ekkor előszaladt Generál Béla, megragadta Bánfai őrmester ..Kész" helyzetben tartott puskáját és igyekezett kicsavarni kezéből, Bánfai őrmester dulakodás közben parancsot adott Sárai csedőrnek: „Szúrj!". Sárai csendőr a parancsot teljesítve, Generál jobb oldala felé szúrt a 6. borda között 4 cm-es nyílású sérülést okozott, mely a tüdőt is megsértette. Generál a sérülés után is tovább dulakodott, amikor is Bánfai őrmester, aki nem tudta puskáját a kezéből kiszabadítani, Generált a nyakán szuronyával megszúrta. Generál a második szúrás után összeesett. Ekkor elsősegélyben részesítették, majd gépkocsin kórházba szállították. A FEGYVERHASZNÁLAT JOGOSSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA A m. kir. pécsi IV. csendőrkerület parancsnoka, mint illetékes parancsnok, a fegyverhasználat jogosságát megállapította. A Szervezeti és Szolgálati Utasítás 49. §-ának 330. pont 1. alpontja, továbbá a 331. pont második bekezdése szerint a fegyverhasználat jogosnak bizonyult, tehát a büntetőbírósági üldözésre elegendő alap fenn nem forog. A m. kir. pécsi IV. csendőrkerület parancsnoka, mint illetékes parancsnok, erről értesítette Generál Béla mezőgazdasági munkást, hajdúdorogi lakost, azon felszólítással, hogy ezen értesítés ellen felfolyamodvánnyal élhet. Arról, hogy Generál Béla a m. kir. pécsi IV, csendőrkerület parancsnokánál ezen jogával élt-e, nincs tudomásom. Kiszállásom alkalmával megállapítottam azt is, hogy Generál Béla megvált a kajmádpusztai gazdaságtól cs Hajdúdorogon tartózkodik. Ezen esemény lezajlása óta kétszer is voltam kint, mint vármegyei munkaügyi felügyelő ellenőrizni az ott lévő munkásokat, jelentkezzenek azok, akiknek valamilyen panaszuk van akár a munkaadójuk, akár a munkafelügyelőjük ellen. Ezzel a kifogással egyetlen munkás sem jelentkezett nálam, de annál többen voltak olyanok, akik nyomorúságos ruházatuk és lerongyolódott lábbelijükre való hivatkozással kértek a ruházati akcióban való részesítést. A gazdaságban végzett környezettanulmányom folytán megállapítottam, hogy a munkások részéről most már teljes nyugalom és megelégedés uralkodik, sőt ebben az eseményben, mint felbujtó szereplett Dobos nevű mezőgazdasági munkás is teljesen megváltozott magatartást tanúsít, és az ispán kijelentése szerint egyik legmegbízhatóbb és komoly munkát végző emberévé lett. Szekszárd, 1943. szeptember 30-án. FORRÁS: TML. Alispáni iratok 9623A943.