Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

lyezés kötelezettsége alá esik-e, vagy pedig az illetékes rendőrhatósághoz történő egyszerű bejelentés alapján tartható-e meg?" A belügyminiszteri válasz alapján az alispán végül is meghozta véghatározatát, amelynek lényege, hogy a választmányi ülés megtartható a rendőrséghez való előzetes bejelentés alapján, ha azón kizárólag a párt szervezésével kapcsolatos ügyekkel foglalkoznak. Népg-yűlésjellegű összejövetelt nem engedélyezett. A kisgazdapárti választmányt egy későbbi időpontban valóban megtartották Gyönkön. A kisgazdapárt Tolna megyei szervezetei kiépüléséről 1934— 1941. közötti időszakból nem található adat a főszolgabírói és az alispáni iratok között. A politikai harc szócsöve volt a Tolnamegyei Hírlap, amelynek hangja a változó viszonyokhoz alkalmazkodva 1939-től kissé visszafogottabbá vált. De így sem tudta elkerülni a cenzúra szigorát. Többször is ..ablakos" újságot vehetett kézbe az olvasó. Olykor csak az összefüggéstelen, féloldalnyi szöveg maradt meg — a többit a cenzúra törölte. így járt pl. az 1939. december 24-i számban Kovács Lajos kisgazda ..Földet a magyar parasztnak" című írása is. • • A NYILAS PÁRTOK SZERVEZKEDÉSE •• A jobboldali irányzatok pozícióinak országos és nemzetközi megerősödése hatással volt Tolna megye politikai életére is. • Ennek egyik tükröződése a nyilaspártok szervezkedése és megélénkülő tevékenysége volt. Történeti tény, hogy a megye törvényhatósági bizottsága''-és a megyei sajtó is meleghangú nyilatkozatokkal, cikkekkel üdvözölte a szélsőjobboldali Gömbös Gyulát miniszterelnöki kinevezése alkalmából, de az is tény, hogy gondot okozott a nyilas szervezkedés a megye hatóságainak. Ellenszenvvel viseltettek velük szemben. . . .< A nyilasok miatt első nagyobb botrány, amely csendőri fegyverhasználattal is járt — az azóta Németkérhez csatolt Hardon tört ki. Uardpuszta a felszabadulás előtt Fejér megyéhez tartozott, ' de annyira összeépült Németkérrel, hogy összekapcsolásuk estik idő kérdése volt. Érthető tehát, hogy az, ami Hardon történt az szinte Tolna megyei eseménynek is számított. így értékelte a helyzetei a paksi járási főszolgabíró is, amikor 1934-ben a hardi eseményekről azonnal tájékoztatta Tolna, megye főispánját. Hardon 1934. június 10-én Farkas Elemér egységes párti képviselő beszámoló gyűlését mintegy 50 németkéri, továbbá néhány Fejér megyei községből összesereglett nyilas, állandó közbekiáltásokkal zavarta. A gyűlésen hamar összeverekedtek a különböző politikai nézeteket valló emberek. A jelenlévő csendőrök kénytelenek voltak a fegyverüket is használni a rend helyreállításáért. A jelentés erről így szólt: „A verekedésben a németkériek nem vettek részt, s a csendőrség fegyverhasználata következtében így németkériek nem sebesültek meg. Sok németkéri a verekedés kezdetekor, a veszedelmes helyzet láttára, elhagyta a gyűlés színhelyét." . • *•