Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

2S « r eu 3 g >-3 G U a Dőrypatlan 1533 1287 246 Grábóc 641 21 574 Győré 807 509 293 Hant 470 32 437 Izmény 890 23 865 Kakasd 1460 144 1309 Kéty 1036 54 982 Kisdorog 1262 85 1177 Kismányok 624 26 598 Kisvejke 736 288 447 Ladomány 148 3 145 Lengyel 863 230 632 Majos 1207 29 1178 Máza 1006 620 378 Mórágy 2029 101 1924 Mőcsény 474 17 457 Mucsí'a 799 28 771 Nagymányok 1958 526 1427 Nagy vej ke 620 14 606 Palatinca 105 6 99 Szálka 1375 360 994 Tabód 393 66 327 Tevel 2123 154 2269 Váralja 1563 859 687 Závocl 892 42 850 Zomba 1874 872 1001 Járási összesítők : Dombóvári : 34372 28718 5575 Dunaföldvári: 54164 47544 6553 Központi : 48145 38409 9330 Simon tornyai: 36615 21773 14788 Tamási : 42389 40747 1553 Völgységi : 39230 10539 28548 Szekszárd város 14279 13933 299 MEGYEI ÖSSZESEN : 269194 201663 66616 1930. évi népszámlálás I. kötet 110—115. old. A magyar és a német anyanyelvűek száma nem minden esetben azonos a községek lakóinak számával, tekintettel arra, hogy más anyanyelvűek is éltek a megyében. AZ ILLEGÁLIS KOMMUNISTA MOZGALOM KEZDETEI ÉS A LEGÁLIS MUNKÁSMOZGALOM A húszas évek legális munkásmozgalmának fő célja megyénk­ben a szakszervezeti mozgalom legalitásának elérése és az MSZDP-szer­vezetek megalakítása volt. A harmincas évek első felében új elemként je­lentkezett az illegális kommunista sejtek megalakítása, vagy annak kísér­lete. Az első, az egész megyét foglalkoztató ilyen esemény 1932 nyarán Dunaföldvárott történt. A Belügyminisztérium a hozzá beérkezett adatokból arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a községben széles körű illegális kommunista szervezkedés folyik. Emiatt 30 csendőrt küldött a községbe, akik rajta­ütésszerűén megkezdek az előállításokat, Abelovszky Gáspár kovácssegé­det, Berecz Lajos cipészsegédet és Makay István nyomdászsegédet le­tartóztatták és beszállították őket a pécsi ügyészségi fogházba. Már az első napokban mintegy 80 személyt hallgatott ki a csend­őrség. Kiderítették, hogy Abelovszkyék nemcsak Dunaföldvárott, ha­nem a környéken is kísérletet tettek a szervezkedésre. Abelovszky Gáspár 1932. április végén, május elején kapcsoló­dott be az illegális kommunista mozgalomba. A budapesti összekötő tá­jékoztatta őt az illegalitás legfőbb szabályairól. A felsőbb kapcsolatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom