Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

biztosító összekötő több alkalommal felkereste őt Dunaföldvárott, s egy alkalommal röplapokat is hozott, azzal a céllal, hogy azt a helyi szervezkedők szórják szét a község területén. Az illegalitás szabályainak betartásával több találkozóra került sor. Volt találkozó az öreghegyi szőlőben, a Stark-féle vendéglőben, utcai séta közben, de egy alkalommal Abeiovszkyéknál is. 1932. július 22-én tartóztatták le Abelovszkyt és a szervezkedés néhány tagját, A szervezkedés mindössze három hónapon át tartott. Az illegalitásban semmi tapasztalattal nem rendelkezőket hamar megtalálta a csendőrség. A 30 csendőr több napon át nyomozott. Arra számítottak, hogy a szervezkedés felszámolásával eljutnak a Kommunisták Magyarországi Párjának központi bizottságához, Sallaihoz és Fürst Sándorhoz. Ilyen kapcsolatot azonban nem találtak. 1932. november 14-én mondott ítéletet a pécsi törvényszék a letartóztatottak felett. Valamennyit bűnösnek találta az 1921. III. t. c. alapján. A pécsi ítélőtábla 1933. március 9-én erősítette meg az alsó fokú ítéleteket. (Abelovszky 2 év és 6 hónapi fogházbüntetést kapott.) 1933-ban központi helyet foglalt el a megyei sajtóban a szekszárdi kommunista szervezkedés és annak felszámolása. Elsőként a Tolnamegyei Hírlap adta hírül, hogy 1933. március 21-én éjjel tömeges kommunista röpiratszórás volt Szekszárdon. Címoldalon kéthasábos cím hívta fel az eseményre az olvasók figyelmét „A röpcédulák írógéppel készültek és sokszorosító géppel többszörösítették. A vékony másolópapíron előállított kiáltvány a földmíveseknek szól" — ismertette a röpiratot az újság. Az újvárosi és a felsővárosi gazdák udvarába dobálták be a cédulákat, amelyek közül mintegy százat beszolgáltattak a rendőrségnek. A kisgazdapárt nevében a Tolnamegyei Hírlap azonnal elhatárolta magát az eseménytől, tette ezt annál is inkább, mert ő is ellenzéki pártként működött. . . Országos nyomozást rendeltek el ,,mert igen valószínű, hogy egy országos szervezet, mely földalatti aknamunkát végez, kísérletezett Szekszárdon is ..." — írta a megyei lap. Csaknem két hónapig tartott a nyomozás, amelynek eredményeként jutott el a hatóság a szekszárdi illegális kommunista szervezethez. A közel egy éven át működő szekszárdi sejt területi központként szervezte a mozgalmi életet. A budapesti Sellő László (valódi nevén: Schön Rezső) előbb a vidéki szervezkedés felügyelője volt, majd Debrecenben, Miskolcon, Békéscsabán, Győrött, Kaposvárott, Szekszárdon és Pécsett kísérletezett a leventék és földművesek kommunista sejtekbe való tömörítésével, adott utasításokat a szekszárdi szervezkedőknek, s ő látta el őket illegális sajtótermékkel is. Flach Imre és Prantner József volt a szekszárdi szervezkedés vezetője. Rajtuk kívül letartóztatták még Szakály Bélát, Szakály Gyulát, Lengyel Zoltánt, Marton Józsefet és Zombai Józsefet is. A letartóztatottak egy részénél, a házkutatás során nagyobb mennyiségű röpiratot és illegális kérdésekkel foglalkozó levelezést foglalt le a rendőrség. A szervezkedők felett a pécsi törvényszék ítélkezett.