Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

Átfogó statisztika a foglalkoztatottak számáról Ipar 1920. 1930. % Vegyészeti ipar 35 30 85,7 Vas- és fémipar 2026 1891 93,3 Sokszorosító ipar 139 121 87 Gép- és hajógyártás .. 863 967 112. KőV, föld- és agyaggyártás ,. - 342 . 406 118,7 Fa- és esontipar .1057 1496 141 Bőr-, sörte- és szőripar .. .'• 254 598 235,4 Fonó- és szövőipar 699 961 137,5 Ruházati ipar ' : : 3941 4027 102,2 Papirosipar 12 • 31 258 Élelmezési ipar 1642 2027 123,5 Építőipar -, ' - ' •"" •'• ' : 2938 • 4231 144,5 Szálloda- és vendéglátóipar. •'" '762 • 879 115,4 Egyéb' iparok "• 2 10 500 Változatlanul Szekszárd.. Paks, Tolna,. Dunaföldvár, Bonyhád, Dombóvár és Simontornya, jelentette az ipari, gócot. a megye gazdasági életében továbbá ide kell sorolni a bányavidéket is. . A gazdasági élénkülés úgyszólván valamennyi számottevő üzemünket kedvező helyzetbe hozott. ' Felvirágzott a bonyhádi zománcgyár is. 1923-ban húzóprést, telepítettek, amely jelentékenyen módosította az. addig alkalmazott technológiát. Ekkor vásároltak két excenterprést, .körollót és fémnyomó padokat. 1925-ben mosdótál gyártásához szereztek be szerszámokat, és megérkezett az első fémnyomasztó gép. Korszerűsítették a táblagyártás technológiáját és megteremtették a saját villamosenergia termelésének bázisát is. % ' ' "A munkáslétszám is • 'gyorsan, emelkedett. 1922-ben mindössze 4;'férfi és 4 nő dolgozott az üzemben. 1926-ban 32 férfi és 23 nő volt alkalmazásban,' 1929-ben pedig számuk elérte már a 140 főt.' A. gépipar nem • játszott lényeges szerepet Tolna megyében. Egyetlen gépgyár sem települt ide. Ebbe az iparágba főként lakatosok, műszerészek, mérlegkészítők és "kocsigyártók tartoztak. Számuk a megyében 1929-ben mindössze 152 volt. Az ágazatot csak néhány nagyobb gépjavítóműhely .képviselte. r . Gyorsan fejlődött a villamossági iparág. Dombóvár és Mázaszászvár s— a villanyhálózat fejlesztésében játszott .szerepük miatt gyakran szerepelt a sajtóban is. Jelentőségük évről évre nőtt. Szekszárdon 1929ben 18 villanyszerelő és .három villanytelep működött. Deesen 1921-ben, Dunaföldvárott-1925-ben, 192?Voen Bátaszéken és Alsónyéken jött létre villanyüzem. 1929-ben 11 villamoserőmű működött a megyében, az ország hasonló üzemeinek 5,8 százaléka. Ez akkor igen előkelő helynek számított. A téglaipar — számarányát tekintve — második helyet foglalta el az iparágak között. A megyében 22 téglagyár működött — köztük leg-