Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

természetúeket, vagy jelentősebb politikai következményekkel járó ügyeket vont saját hatáskörébe. Emiatt nem lehet azonosítani egyetlen korábban működő szervvel sem. A megyei kormányzótanács személyi összetétele nem ismert, annyi azonban bizonyos, hogy elnöke Soós Sándor volt. Nem tudjuk, mikor alakult meg, hány tagja volt és milyen fórum hozta létre. Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy a kormányzótanács a munkástanács elnökéből, a katonatanács elnökéből és néhány, politikailag aktív személyből alakult március 22—23-án. A szerv elnevezése is ezt az időpontot valószínűsíti. Március 26-áról már Soós Sándor aláírású megyei kormányzótanácsi levelet is őriz a Tolna Megyei Levéltár. A TANÁCSVÁLASZTÁS. A MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA A Magyar Tanácsköztársaság — törvényeken alapuló — megyei szervei 1919. április 12-én, a megyei tanácsülésen jöttek létre, s ezzel zárulnak az átmeneti viszonyok Tolna megyében. ... A tanácsrendszer egységes alapelvek szerinti felépítése érdekében a tanácsszervezetet az április 2-án kiadott ideiglenes alkotmány a következőképpen szabályozta: minden községben falusi, minden városban városi, a járásban járási, a megyeszékhelyeken megyei tanácsok alakulnak. A falusi és városi tanácsokat közvetlenül, a járási és megyei tanácsokat közvetve. A legfőbb hatalmat a megyei és városi tanácsok által választott munkás-, katona- és földművestanácsok országos gyűlése gyakorolja. A tanácsok az ügyek közvetlen irányítására intéző bizottságokat, akkor közkeletű elnevezéssel direktóriumokat hoznak létre, az országos gyűlés intézőbizottsága választja meg a Forradalmi Kormányzótanácsot. A tanácsrendszer a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom egységén épült fel. A községekben lévő bonyolult önkormányzati-hatalmi viszonyok ideiglenességét az 1919. április 7-i választások szüntették meg. Ekkor megszűntek a községi képviselőtestületek, befejezték működésüket a községi nemzeti tanácsok, és a külön-külön szervként működő munkás-, paraszt- és katonatanácsok. Megszűnt a létjogosultságuk a különböző direktóriumoknak, egyetemes tanácsoknak, kormányzótanácsoknak. A választásokon az egységes szervezetbe foglalt munkás-, paraszt és katonatanácsok megválasztására került sor — lista alapján. A választási listát a pártszervezetek állították össze, vagy hagyták jóvá. Magyarországon az első demokratikus választás 1919. április 7-én volt. Soha annyian nem járulhattak az urnákhoz azt megelőzően. A proletárhatalom rendkívüli módon kiszélesítette a választásra jogosultak számát. A forradalmi kormányzótanács XXVI. sz. rendelete kimondja: „A Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választójogot. Választók és választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik 18. életévüket betöltötték, és a társadalomra hasznos munkából élnek, mint munkások, vagy alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. 2 Évszázadokon át