Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

alatt. A Dick György, Horváth Gyula és Bencze Ferenc alkotta hármas direktórium Hármas Igazgató Tanács, Vármegyei Igazgató Tanács és Forradalmi Igazgató Tanács néven is ismert. A HÁRMAS DIREKTÓRIUM ÉS A MEGYEI KORMÁNYZÓTANÁCS A 23-i változásokról, a korábban tett intézkedések megerősítéséről március 26-án Soós Sándor a következőket közölte a járási főszolgabírókkal : „Tolnavármegye forradalmi igazgató tanácsa f. é. március 23-án tartott ülésében a proletárdiktatúra érdekeinek biztosítása tárgyában akként határozott, hogy a vármegyei önkormányzat végrehajtói tevékenységét, egyelőre személyi változások nélkül, ellenőrzésbe veszi, s e célból Tolnavármegye alispáni hivatalához Erdei Lajos elvtársat népbiztosul kirendeli. Erről azzal értesíti a tanács az elöljáróságokat és a járások főszolgabíróját, hogy csak oly alispáni hivatali rendelkezések hajthatók végre, amelyek kirendelt népbiztosunk által aláírattak, — sa népbiztosok aláírása nélkül vett rendeletek a vármegye 3-as direktóriuma címére foganatosítás nélkül f eltérj esztendők". 23-án Soós Sándor összehívta a megyei közigazgatási apparátust a megyeháza kistermébe. Soós Sándor — Dick György jelenlétében — közölte a megyei tisztviselőkkel, hogy a tanácshatalom számít a munkájukra. Tájkoztatta őket a hatalmi viszonyok változásának lényegéről. A bejelentéseket' a jelenlévők szó nélkül tudomásul vették. A hármas direktórium már a proletárdiktatúra idején alakult meg, ezért szükségszerűen eltért szerepe az ötös direktóriumétól, az volt a fő tennivalója, hogy a Magyar Tanácsköztársaság első rendelkezéseit végrehajtsa, megteremtse a feltételeket a munkás-, paraszt- és katonatanácsok áprilisi választásához. A hármas direktóriumot is tehát átmeneti szervnek kell tekinteni, olyannak, amely a borzsoá államgépezet szétszúzása folyamatában keletkezett, még mielőtt a szocialista rend önkormányzati szerveinek, államapparátusának kiépülése megtörtént volna. Munkamódszere lényegében azonos volt az ötös direktóriuméval: tagjai felváltva teljesítettek szolgálatot. A leveleket március 24-től „A vármegyei igazgató tanács nevében", később „A vármegyei direktórium nevében", majd „A vármegyei hármas igazgató tanács nevében" írták alá. Az aláírásoknál Dick György vagy Horváth Gyula neve olvasható. Mindössze egyetlen olyan levél ismert ebből az időből, amelyet a direktórium harmadik tagja, Bencze Ferenc írt alá. 1919. március 14—április 12. közötti időszakban volt még egy, a fentieknél magasabb politikai fórum a megyében, amely alá-fölé rendeltségi viszonyban állt a megye valamennyi közigazgatási szervével. A korabeli források szerint széles jogkörrel működött. Intézkedett politikai ügyekben: feloszlatott pártszervezetet, piaci árakat szabályozott, terményrekvirálást rendelt el. A közigazgatási apparátus felett is rendelkezési joga volt. Gyakorlatilag az egykori alispáni, főispáni hivatal, valamint a megyei önkormányzat jog- és hatásköréből általában a politikai