Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

A DEMARKÁCIÓS VONAL E korszak még egy fontos jellegzetességéről kell megemlékeznünk: a demarkációs vonalról, amely ugyan megyénknek csak kis részét érintette, de közvetlen hatása a szekszárdi és a bonyhádi járás déli részén érezhető volt. 1918. december 8-án szekszárdi csendőrszárny-parancsnokság jelentést küldött, a székesfehérvári csendőr kerületi parancsnokságnak: „Ma délután 4 óra 20 perckor Bátaszékre 3 tiszt és 250 főnyi szerb gyalogság bevonult. Feladatukat, vagy szándékukat nem közölték. Községelöljárósággal holnap délelőtt fognak tárgyalni. Állítólag azért, mert Pécsről várnak utasítást. Nemzetőrséggel, csendőrséggel szemben nem intézkedtek. Jegyzőt megkértem, közölni velem csendőrségre való esetleges kívánságaikat, szükség esetén Havranek századost megállapodások létesítése végett kirendelni szándékozom. Főszolgabíró hadügyminiszternek bejelentett, máshova jelentés nem tétetett." Bátaszék megszállásáról lényegesen többet tudhatunk meg a Tolnamegjrei Közlöny 1918. december 15-i számából. Megírta a lap, hogy elsősorban a község megszállására a vasúti csomópont jellege miatt került sor. A megszállók lefegyverezték a nemzetőrséget, a közbiztonsági és rendőri szolgálatot a szerbek látták el. A közigazgatást és a postát működésében nem akadályozták, kivételt képezett, hogy a pénzfelvétel szünetelt. A csendőrségnek meghagyták fegyvereiket, sőt többször együtt járőröztek. A községet „lezárták", csak a szerb parancsnokság által kiállított igazolvánnyal lehetett a községből eltávozni. A község megszállásával a vasúti csomópont is kiesett a forgalomból, Szekszárd csak Sárbogárdon át tudott teher- és személyforgalmat lebonyolítani. A lap megjegyezte, hogy a lakosság nyugodt magatartást tanúsít, de a csekély számú szerb lakosság tüntetőleg a megszállókkal jó viszonyt tart fenn. A szerb katonák megjelenése Bátaszéken a község megszállását jelentette. Éveken át a községtől északra húzódott a demarkációs vonal. Egykori térkép és a Tanácsköztársaság idejéből származó hivatalos levelek szerint a megszállást követően a bátaszék-bajai vasút töltése lett a demarkációs vonal. Egy ideig csendesség volt tapasztalható, a szemben álló felek beásták magukat a vonal két oldalán, s a katonák mintha nem is. háborús viszonyok lennének, élték a maguk „békés" életét. Két hónappal később azonban már több súlyos konfliktusra került sor. A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának híre március 22-én érkezett meg a megyeszékhelyre. Egy nappal később, március 23-án a megyében hatalmat gyakorló ötös direktóriumot egy szűkebb testület váltotta fel, az úgynevezett hármas direktórium. Nem ismeretesek a közvetlen okok, ami miatt a bizottság létszámát csökkentették. Koretzky János és Appelshoffer Ádám maradt ki a bizottságból, de mindketten mindvégig vezető szerepet töltöttek be a megye életében a proletárdiktatúra