Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

A sztrájkoló munkások új hatalmi szervet — ötös direktóriumot — választottak a párt, a munkás-, a paraszt- és katonatanács, valamint a szakszervezetek képviselőiből. Az ötös direktórium tagja lett: Dick György, Horváth Gyula, Bencze Ferenc, Koretzky János (nyomdász), és Appelshoffer Ádám tolnai kőműves. Tolna megye ezzel kivonta magát a kormány ellenőrzése alól. Az alispán a március 14-i eseményeket az alábbi táviratban közölte a járásokkal és a községekkel: „Tudomásul vétel végett értesítem, hogy a kormánybiztos úr ügyeit egy ötös direktóriummal együtt intézik." Mayer Gyula beosztottként továbbra is a főispáni hivatalban dolgozhatott. Az ügyekben a döntést az ötös direktórium, mint testület, vagy annak egy — éppen hivatalban lévő — tagja hozta meg és aláírásával szentesítette azt. Az ötös direktórium — élve a munkásoktól kapott felhatalmazással — március 14-én ellenőrzése alá vonta az alispáni hivatalt is. Az alispánt, az ügymenet zavartalansága érdekében meghagyta hivatalában, de melléje teljhatalommal felruházott politikai megbízottat nevezett ki. Erdei Lajos a „munkás-, paraszt- és katonatanács végrehajtó bizottságának megbízásából" tevékenykedett 1919. április 12-ig, a megyei tanács és a megyei intézőbizottság megválasztásáig. A politikai megbízott kizárólag az ötös direktóriumnak volt alárendelve, kizárólag neki tartozott beszámolási kötelezettséggel. Sajátos kettős szerep jutott osztályrészül ennek a testületnek. Egyrészt a forradalom akaratából jött létre, és tíz napig ennek szellemében cselekedett, másrészt, bár a forradalom hozta létre, mégis ezzel ellentétes intézkedéseket is foganatosított. Helyzetét, tevékenységét számos körülmény nehezítette. így például az, hogy Budapesten még működött a liberális burzsoázia kormánya, érvényben voltak a burzsoázia hatalmát, akaratát, érdekét szolgáló törvények és a háborús kivételes rendelkezések. A direktórium úgy kívánt eleget tenni forradalmi feladatának, hogy — legalábbis formálisan — ne sértse a törvényeket, bár önön léte is sértette a hatályos törvényeket. Az ötös direktóriumnak megvan a maga sajátos, pozitív történelmi szerepe a megye életében: az átmeneti időszak első fázisát (március 14—március 23.) képezte a burzsoá hatalom megdöntése és a proletárhatalom megteremtése között, A március 14-i szekszárdi események az egész megyére kihatottak. A főispán-kormánybiztos eltávolításának napján Szekszárdon a munkástanács a városi közigazgatást is ellenőrzése alá vonta. Kevéssé ismert az a tény, hogy a központi járás főszolgabírája mellé is politikai megbízottat állítottak. A megyeszékhelyen tehát teljes volt a hatalomátvétel március 14-én. Március 15-én Szekszárdon a Béla téren tömeggyűlés keretében ünnepelte a város lakossága az 1848-at és köszöntötte az 1919. március 14-i forradalmi változásokat. Ugyanezen a napon Tengelicen az ünneplő tömeg nemzeti zászlóvá nyilvánította a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóját. Március 18-án a Párizsi Kommün évfordulóján — mint arról már említés történt — erőszakos földfoglalásra került sor Pakson, Bonyhádon pedig ezen a napon vette át a község lakossága a közigazgatást a korábbi vezetőktől.