Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve III. (Szekszárd, 1990)

1919. augusztus első napjaiban gyorsan peregtek Tolna megyében is a drámai, tragikus események. A Tanácsköztársaság megdöntésének és a Peidl kormány megalakulásának híre 2-án érkezett meg a megyeszékhelyre. A budapesti események ellenére még hivatalban lévő megyei intéző bizottság 3-án továbbította az új kormány belügyminiszterének táviratát a járásokhoz és a községekhez, amely szerint: ,,a kormányhatalmat munkásszervezetek régi kipróbált vezetői vették át. Minden munkástanács a helyén marad". A hatalom jellegének változásáról, a kormány tényleges céljáról érdemben nem szóló kormánynyilatkozat és a belügyi rendelkezés miatt a tanácsok folytatták tevékenységüket, ahelyett, hogy mentették volna a proletárhatalom kádereit. Augusztus 4-én Szekszárdon a helyi csendőrség, vagyonos parasztság, a klérus- és a dzsentrik által szervezett tömegí'elvonulás végén a megyeházán letartóztatták é^ a törvényszéki fogházba vitték a megyei direktórium több tagját és a megye néhány más vezetőjét. 5-én megalakult a „Tolnavármegye átmeneti kormányzás intéző bizottsága", amely még azon a napon visszahívta azokat a volt megyei vezetőket, tisztségviselőket, akiket a proletárdiktatúra kikiáltását, követően helyeztek rendelkezési állományba. A régi jogaikba visszahelyezett apparátus augusztus 7-én kezdett dolgozni. A járásoknál és a községeknél is megkezdődött az 1918. október 3l-e előtti közigazgatás visszaállítása. Ahol lehetett visszahelyezték állásukba a polgári demokratikus forradalom idején a lakosság által elűzött jegyzőket is . . . A tanácsok helyére ismét a községi képviselőtestületek kerültek, tagjaiknak 40%-a a vagyona alapján került a testületbe (virilizmus). A FEHÉRTERROR Augusztus 8-án Prónay Pál különítményének egyik osztaga Gerjennél átkelve a Dunán, megkezdte megyénkben is a haladó erők üldözését, kivégzését. Még ezen az estén a megyeszékhelyre érkezett a különítményből 17 tiszt. Augusztus 10-én és 17-én kivégzéseket hajtottak végre. Prónay augusztus 8-án érkezett Tolna megyébe, Dunaföldvárnál lépte át a megyehatárt. Két nappal később végrehajtotta a községben az általa „népítéletnek" nevezett kivégzéseket. A Prónay-különítmény különböző csoportjai Szekszárdon, Tolnán, Faddon, Bogyiszlón, Pakson, Madocsán, Dunaföldvárott, Cecén, Simontornyán, Ozorán, Tamásiban, Alsóleperden, Adorján-pusztán, Tengelicen végeztek ki embereket. A különítményesek több községben köztiszteletben álló pedagógusokat deresre húzva, 25 botütéssel büntettek meg a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartásukért. A fehérek Tolna megyei rémtetteiről a Népszava több alkalommal is közölt tudósítást. A terror megdöbbenést váltott ki a lakosság körében és számos esetben még az „úri középosztály" tagjait is — mint pl. Pesthy Pál törvényszéki elnö8* 131