Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

mely munkások Tüskén mintegy Dalmandokon Leperdeken Nosztányban Inamban Mászlonyban Borjádon Szarvasdon Szakcsi majorban Ürgeváron Nagy-kondában 20 nap 15 nap 18 nap 16 nap 15 nap 8 nap 8 nap 21 nap 14 nap 8 nap 8 napig dolgoztak, azonban oly gazdaság, hol az aratási munkák kezdettől végig idegen munkások végezték volna nem volt, de legtöbb gazdaságban aratási munkát velük nem is végeztettek, mert arra nemvoltak alkalmasak. Leginkább takarmány kaszállását és összerakását végeztették velük. A szerződésileg kötelezett munka puszta megtagadásán kívül tettleges ellenszegülés, támadás a személy és vagyon ellenében nem fordult elő, s fegyverhasználat nem történt. Jóllehet az aratási sztrájk mozgalom megszűnését jelentettem, mégis kénytelen vagyok ez úttal azt jelenteni, hogy a Szakcson volt aratási sztrájk megszűnt ugyan de ezen mozgalomból kifolyólag kiűzött cséplő munkások sztrájkja nemcsak hogy megszűntnek nem mondhatom, de jelenthetem, hogy járásom területén a cséplés — kivéve egy-egy gazdaságot — még mégsem volt kezdhető, mert a munkások teljes szolidaritást vállaltak s követeléseiket naprólnapra magasabbra csigázzák. Ezen cséplő sztrájk mozgalom részbeni indító oka, hogy a f. é. termés különösen szalmában óriási, de az igazi oknak mégis azt kell tartanom, mit a munkások egyike-másika hangoztat is, hogy ha az arató munkások javításban részesültek miért ne részesülnének ők is. Ezen mozgalom elfojtása érdekében alulírott főszolgabíró a törvény teljes szigorát alkalmazza a munka megtagadókkal szemben, mégis eredményt felmutatni állig lehet, mert az egyes munkások különösen a Kocsola községbeliek inkább kitöltik a reájuk kiszabott 20—30 napi elzárási büntetést mintsem, hogy követeléseikből engedjenek. Ezek után áttérve az arató és cseléd sztrájk mozgalom keletkezésére, okaira, van szerencsém e tekintetben véleményemet az alábbiakban előterjeszteni: Minthogy a mozgalom szülő fészke mint már fentebb is jelezni bátor voltam Szakcs és a szomszédos Kónyi községek voltak, kénytelen vagyok azon nézetemnek kifejezést adni, hogy miután ott a lakosság szegényebb rétege Keresztény szocializmus czime alatt szervezkedett s ezen községekben a keresztény socializmus hirdetői programúkat is kifejtették, ez is hatással volt megindítására, mert a nép bármily józan alapokon is nyugodjék a keresztény socializmus tana arra még nincs elég érett hogy azt kellőkép felfogni képes legyen mihez még egy kissé antisemita mozgalom is csatlakozik. Indító okául tartom azt is, hogy a szomszédos Tamási-i járásban az ozorai uradalomban úgy a cseléd mint a gazdasági munkásoknak helyzete