Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között

sokkal rosszabb mint járásomban a dombóvári uradalomban, s a munkásoktól szerzett informátiók szerint ott még máig is az arató rész 11-edik és még feljebb van megállapítva, míg járásomban — kivéve Urgevár és tarkányi pusztát — régidők óta 10-ikben a kukoricza földek pedig legnagyobb részt harmadosak, negyedesek, de hallomásom szerint van még ötödös is, míg járásomban feles, legfeljebb harmados, s így a tamási-i járásból az izgatók lázították járásomat is és őket is csatlakozásra bírták. További indító okául kell tartanom különösen cseléd sztrájknál azt is, hogy jóllehet az utóbbi évtizedek alatt nemcsak a hivatalnokok és tisztviselők, de úgy az ipar és minden más téren működők fizetései, bérei és napszámai nemcsak jelentékenyen megjavíttattak, de csaknem kétszerre emeltettek, csak egyedül a gazdasági cselédek bére maradt meg s az egész uradalomban, még mai napig is azon cselédbér fizettetik a mi 50 év előtt. Ehhez járult még járásomban az is, hogy a f. év folyamán tett bérleti szerződés a hitbizományi uradalommal megkötve és a bérösszegek több gazdaságban 40%-kal is emelkedtek, a cselédek ezt tudva nem egyszer hangoztatták, hogy ha a bérlők a herczegnek tudnak holdanként 8—10 korona javítást adni akkor nekik is javíthatnak. De követeltek bér emelést azon hitben is, hogy a mostani uraság, kinek csak még egy éve van vissza könnyen megfogja nekik adni a javítást, az új bérlő pedig azt már nem tudja megváltoztatni. Ezt látszik igazolni azon körülmény, hogy azon gazdaságokban sztrájkoltak a cselédek legelsőbben, hol jövő évtől kezdve új bérlő fog lenni. Indító oka volt az is, hogy a múlt évi nagyon gyenge termés után az arató munkások az idei keresményüket már legnagyobbrészt, mind felélték, s ennek folytán oly módon kívánták megélhetésüket biztosítani. Indító oka volt, hogy a folyó évben nagyon kevés mesterséges takarmány termés volt, s több gazdaságban kukoricza termés fejében ezen takarmány levágása s felgyűjtése van kikötve, s így az előző évekhez képest sokkal több majdnem mégegyszer annyi napszámot kellett arra fordítaniok. Indító oka volt a kukoricza földek utánni napszámok leszolgálása is mit ezen vidéken robotnak neveznek azt hangoztatva, hogy a robot eltöröltetett. Végül nem zárkózhatom el az előlis, hogy indító oka volt úgy a lefolyt képviselő választás, mint a mostani áldatlan politikai viszonyok is, hisz egész nyíltan hirdették, hogy most nincs törvény, a kötött szerződések érvénytelenek s ennek volt tulajdonítható az hogy a sztrájk mozgalom oly nagy hullámokat vert, oly nagy és általános mérveket öltött. Áttérve mostmár a sztrájk mozgalom alatt szerzett tapasztalataimra kénytelen vagyok ezen nézetemnek kifejezést adni, hogy az 1898. évi II. t. cz. rendelkezései üdvösek nagyon, de annak a legvégső fokon való végrehajtása akadályokba ütközik, mert a törvény határozott intentioja az, hogy a hozott ítéletek azonnal végrehajtassanak, ily tömeges munka megtagadásokkal szemben azonban nincs hely hol azok eszközölhetők lennének, mert azt hogy az elítéltek ott közelben a családtagok és ismerősök által könnyen megközelíthető helyen legyenek elzárva, czélra vezetőnek nem találtam. Továbbá tapasztalatom az, hogy jóllehet üdvös és szigorú az 1898. évi II. t. cz. rendelkezése, azonban ezzel magával a munkás kérdést megoldani nem látom, mert a munkások ez évben is oly annyira szervezve lettek és legrövidebb idő alatt, hogy inkább valamennyien kitöltötték volna a reájuk kirótt büntetéseket mind, hogy engedmények nélkül munkába lépjenek.