Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A TÁRSADALMI ELLENTÉTEK ELMÉLYÜLÉSÉNEK KORA - Tolna megye 1901—1918 között
A bérharczot befolyásolta továbbá az úgynevezett napszám (:robot:) munka teljesítése is, miután például egyes gazdaságokban még a munkások részére szállított ivóvízért is bizonyos mennyiségű napszám volt kikötve, hogy számítás szerint egy 80 tagból álló aratócsapat a munkaadóknak csupán e czímen hozzávetőleg négy-hatszáz korona hasznot hajt; — figyelemre méltó továbbá azon jelenség is, hogy a munkások száma az utóbbi időben az elzüllő, tőnkre jutott kisbirtokosok számával szaporodott; de figyelmet érdemel az is, hogy a gazdaságokban a munkások — bizontalan jövedelmet adó sokszor a csekély 800 n-öl kiterjedésű tengeri föld használatáért — úgyszólván az egész éven át lekötve voltak anélkül, hogy készpénzben egy fillért is kereshettek volna. — A múlt évi sanyarú termés mutatta legjobban azt, hogy a munkások úgyszóllván kereset nélkül dolgoztak és hiszem helyesen vélem, hogy az elégületlenségnek ez volt a főoka. — A gazdasági cselédség részéről a sztrájk okául a csekély, s munkájuknak meg nem felelő bér, az abban kapott gabonanemű selejtessége, több gazdaságban a tehén és sertés tartás megvonása és mi fő, sok helyen az egészségtelen és elégtelen szűk, túlzsúfolt-lakás viszonyokat kell tekinteni, és én a bajt abban keresem. — A sztrájk mozgalom f. évi június hó 19-én Nagykónyi községből indult ki a hol a Somogyvármegyei sztrájk eseményekkel kapcsolatban a legnagyobb titokzatossággal tárgyalták a teendőket, szervezkedtek, készítgették elő a bérharczot.— Eddig még ki nem nyomozható lelketlen népies öltönybe bújt idegenből jött lázítók használták fel az izgatott kedélyeket czéljaik megvalósítására, a szomszédos bérgazdaságokban 300—400-as csapatokban jelentek meg és az egész vidéket bebarangolva az arató munkásokat és gazdasági cselédeket kényszerítették szerződésszerűleg vállalt kötelmeik megtagadására, és a gazdálkodók megfélemlítésére törekedtek. — A két irányú mozgalom gyors és az egész járásomra terjedésének ellensúlyozására hatóságom elsősorban a rendelkezésre bocsájtott 2 kisegítő szolgabírónak közreműködésével három irányban fejtett ki nappal és éjjel valóban erejét meghaladó tevékenységet. — A terrorizált gazdálkodók sok panasza és feljelentése áradatában; a panasz tömeges elintézése a hivatalomban és a helyszínén eszközölt gyors letárgyalásával, az arató munkások és munkaadók közötti egyezség létrehozásával, minden irányban iparkodott a jogos igényeknek megfelelni, azokat kielégíteni és az ily izgalmas esetek alkalmával természetesen előfordulni szokott, de nem mindig indokoltan támasztott kívánalmakat, sőt követeléseket törekedett helyes értékűre megnyugtatólag leszállítani. — Gondoskodás történt és lépés tétetett a sztrájk kiütésének hírére azonnal úgy a vármegye alispánjánál a kellő katonai karhatalomnak kirendelése, valamint a pécsi m. kir. csendőr szárnyparancsnokságnál 40 csendőrnek ide kivezényelése iránt, azonban a csendőrparancsnokság e megkeresésnek kellő időben •— hogy mi oknál fogva nem tudatik — azonnal elég nem tétetett, és csak ismételt és a felelőséget áthárító távirat váltásra történt 25 főből álló csendőrnek ide vezényelése, mely őrtestből a kivezényelt létszám napok múltával kettesével-hármasával érkezett a járás 4 őrsön lévő 18 főből álló legénységének megerősítésére. — Ha idejében jöhetett volna a fegyveres erő, a mozgalmat talán megakadályozhatta volna a hatóság, így azonban a katonai karhatalom és csendőrségnek kései érkezése befolyással volt arra, hogy a sztrájkba ment arató munkások és gazdasági cselédeknek bandákba való verődése és pusztáról-
