Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

némirésze a nálunk leginkább sajtó útján terjesztett agrár szocializmusnak is volt. Az arató munkások mozgalma tekintetében a törvényhatóság területe a következő képet nyújtotta. A völgységi járás területén egyáltalán nem, a központi járásban pedig csak Báta községben észleltetett nagyobb jelentőséggel nem bíró lappangó mozgalom; s mert e község lakossága erkölcsi és szellemi színvonalát tekintve rossz anyagi viszonyai között szociálistikus izgatások befogadására igen alkalmas, fekvésénél fogva pedig a község kevésbé ellenőrizhető ott egy csendőr őrsnek mielőbbi felállítása felette kívánatos volna. A simontornyai járás területén a simontornyai és pálfai uradalmakban, a hangosi, szabatoni Rudolf majori bérlőknél, Steitz János gyönki és Vizsolyi Ákos alsó péli birtokosnál voltak arató sztrájkok. A dombóvári járás területén az Eszterházy herczegség dombóvári uradalmának összes gazdaságaira kiterjedt a sztrájk, kivéve a tüskei és Üj-Dalmandi gazdaságokat melyekben a termést vagy éppen nem, vagy csak csekély tészben érte jégverés. — A tamásii járás területén levő gazdaságokban, szintén kevés kivétellel volt arató sztrájk, és pedig itt is határozottan a rossz termés viszonyok miatt. Talán a legkevesebb volt s némileg rosz indulatúnak is mondható végt e a sztrájk a dunaföldvári járás területén, a mennyiben itt a munka némely helyen rossz termés nélkül, indokolatlanul is megtagadtatott. E járás területén csekély kivétellel sztrájkok voltak: a Dunaföldvár, Bölcske, Paks, Németkeér, Tápé, Gindli család, Kajdacs és Gerjen községekhez tartozó pusztákon. A legtöbb esetben hatóság közbenjötte mellett köttetett új egyezség, melynek értelmében az aratók némi engedményeket nyerve egy, legfeljebb két aapi tartózkodás után a munkát ismét folytatták, miért is a mezőhegyesi tartalék munkások igénybe vételére sehol sem került a sor, Vend munkásokat azonban már az idei év megkezdése előtt szerzett be három-négy gazdaság. gf Széchenyi Sándor főispán FORRÁS: TmL. Alispáni iratok 1207/1897, litografált sokszorosítás. MEGJEGYZÉS : A főispáni jelentés a fentieken túl beszámol a megye általános helyzetéről is (a közrendről, a közegészségügyi állapotokról, az illetékek lerovásáról, a mezőgazdaság helyzetéről, az óvodák és menedékházak fenntartási gondjairól). VII/91 1897. augusztus 4. AZ ALISPÁN JELENTÉSE A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUMNAK AZ ARATÓSZTRÁJKRÓL Az aratási sztrájk-mozgalomnak a munkabérek emelésére gyakorolt befolyása ügyében a m.hó 15-dikén 4641/eln. sz. a. kelt és ide csak 19-dikén érkezett nagybecsű rendeletére az idő rövidsége miatt — csak most tehetek érdemleges jelentést. Előre kell bocsájtanom, hogy a vármegye központi és völgységi járásában az aratási munkák teljes rendben békességesen folytak le, mindenütt az