Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900
eredeti munka-szerződések feltételei alapján; mert ezen járások területén egyáltalán nem volt észlelhető, hogy a munkások sztrájkra készülnének. Munkabéremelés a völgységi járás területén egyetlen gazdaságban történt, ahol a munkaadó — tekintettel az aratást közvetlenül megelőzött nagy jégverés okozta terméscsökkenésre — teljesen a saját jószántából 1 frt 20 kr pótlékot fizetett a jég verte területek aratásáért holdanként. A vármegye többi járásainak területén kisebb-nagyobb mérvben tényleg előfordult sztrájk indító okát illetőleg, gazdakörökből merített értesüléseken alapuló véleményem az, hogy — bár tagadni nem lehet, miszerint a munkás szocializmus eszméi nálunk is utat találtak a nép gondolkozásához — a most lefolyt aratási sztrájk előidézése körül magának a sztrájk mozgalomnak csak másodrendű szerepe volt, mert az indító okot a rozsda és más elemi csapások, különösein pedig az aratást megelőző nagymérvű jégverés következtében beállott terméscsökkenés képezte; sőt lehet mondani, hogy a dunaföldvári járásban előfordult néhány eset kivételével, egyedül ez volt a munkások követeléseinek alapja. A hivatkozott nagybecsű rendelethez csatolva volt kérdő ívek egyes pontjaira a következőkben van szerencsém tiszteletteljes fölterjesztésemet megtenni, a járási főszolgabírák útján beszerzett adatok alapján, vonatkoztatva a vármegye egész területére : ad 1. Ügy az aratási és hordási, mint a cséplési munkák biztosítására megyeszer te szokásos az az eljárás, mely szerint a munkások az általuk végzett munka eredményének szerződésileg megállapított hányadát természetben kapják. És pedig: aratásért a keresztekbe rakott gabona 13—10-dik részét, amivel a behordásnál szükséges kézi erő is fizetve van; az őszi gabonákból rendesen 1 résszel kevesebb a munkabér, mint a tavasziakból. — Cséplésért a munka folytán származó szem-mennyiség 2 1/2 százaléka, illetve 3 százaléka a szokásos munkabér; a szerint amint a szalma kazalozása gép erővel, vagy a nélkül történik. Nem általánosan dívó, de sok helyen fennálló szokás, hogy az aratórészt — amennyiben ugyanazon munkások cséplést is teljesítenek — a munkaadó gépjével csépelhetik el a munkások. Ellenben általánosan szokásos, hogy az aratás, behordás és cséplésen kívül más fontos gazdasági munkák (fűkaszálás, gyűjtés, hordás; répa-, burgonya-, tengerimunkák stb) biztosítása is az aratási, illetve cséplési szerződés keretében történik; a végzendő munka minősége és mennyisége szerint, a legkülönbözőbb föltételek mellett. — Ez az oka éppen, hogy a gyakorlatban szereplő ilyen munkaszerződések közül egyetlen egy sem volna olyan gyanánt megjelölhető, amelynek adataiból, csak egy járás területére vonatkozólag is, következtetni lehetne az átlagos viszonyokat. Innét van, hogy ugyanazon járás egyik helyén a 10-dik, másik helyén csak a 13-dik rész a munkabér; ami pedig több, mint 2 százalék különbözetet jelent. — ad. 2. Az eredeti szerződések felre tételével, illetve módosításával hatósági közeg közbejötte mellett 24 esetben 2363 munkással, ad 3. Hatósági közeg közbe jötte nélkül pedig 26 esetben 3133 munkással történt egyezkedés a vármegye egész területén. ad 4. Az előző két pontban jelzett 50 eseten kívül mindenütt az eredeti szerződések alapján folytak és még folynak az aratási és cséplési munkák. A
