Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900
5 én este Németkérre hazamentek, meghallották a Feld János aratóival történteket 6 án . Korán elvitték a Kohn pusztára, és hogy kedvezményt vigyenek ki maguknak, ott is megszüntették a munkát. Dunaföldvár és Bölcske községhez tartozó pusztákon pedig az aratók azért szüntették he a munkát, hogy maguknak szintén nagyobb bért csikarjanak ki a mi sikerült aképpen, hogy újabb szerződés alapján, más egyéb kedvezmények mellett a 12 ik kereszt helyett a 10 iket kapták részül. Amint a jelek mutatják, miután már több napon át arattak és nagyrészt követelésük van, a munkát folytatni fogják. A munkások olyan szorosan vannak szervezve, hogy egymást, illetve neveiket el nem árulják, még jutalom díj mellett sem, mit adni is megkíséreltem. — Buday főhnagy FORRÁS: TmL. Alispáni iratok 1897 1898. Tisztázat. VII/90 1897. augusztus 2. A FŐISPÁN JELENTÉSE A MINISZTERELNÖKNEK, A MEGYÉBEN LEZAJLOTT ARATÖSZTRÁJKOKRÖL A folyó évnek elmúlt felében egész az aratási munkák megkezdéséig a vármegye területén társadalmi mozgalom sehol sem volt észlelhető. Az aratás legelső napjaiban azonban, a hasonló mozgalomnak csaknem minden előjele nélkül — a mezőgazdasági munkások körében oly jelentékeny mozgalom keletkezett, mely a gazdáknál úgyszólván mindenütt meglepetést keltve, két járás kivételével az egész vármegye területére hirtelen elterjedt. Tökintve, hogy a mozgalom mely lényegében az aratási szerződésekben lekötött munka teljesítésének megtagadása útján a szerződésszerű munkabér felemelésének kikényszerítésére irányul, a székes fővárossal kedvező hajózási összeköttetésnél fogva legsürgősebben érintkező, s közerkölcseiben a fennálló rendéi ellenkező utakon való vagyonszerzés lehetőségét hirdető eszméknek egyébként ís kihasználható talajt nyújtó Dunaföldvár község területéről és közvetlen környékéről indult ki; továbbá, hogy a meglepetésszerűleg fellépett és egyszerre teljes erejében jelentkező mozgalomnak, elszórtan oly jelenségei is merülnek fel, hogy egyes vidékeknek helyzetüket megadással tűrő munkásnépe mintegy terrorizmusnak engedve a mozgalomnak szintén meghódolt: annélkül, hogy erre a mozgalom lefolyása biztos adatokat szolgáltatott volna, igen közel állott a következtetés, hogy az tisztán a hazánkban szított agrár szocializmusnak egy szelídebb hullám verése volt. Most a mozgalom lecsillapultával, s az idei termés eredmények ismeretével azonban azt véljük állítani, hogy az a rosz termések idején az előtt is előfordult arató sztrájkoktól a legfőbb helyen leginkább csak nagyobb terjedettsége tekintetében különbözött, s hogy bár indító okát most is legfőként a kedvezőtlen árakkal súlyosbodott silány termés kilátásokban bírta, keletkezésében.
