Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

Ezen alapító okirat Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának Szegzárdon 1892. évi január hó 14-én tartott rendkívüli közgyűlésén jóváhagyatott. — A törvényhatóság nevében: Simontsits Béla s. k. alispán (:P. H. :) Másolat hiteléül: olvashatatlan aláírás 49778 szám Magy. Kir. belügyminister VII. 14. Jóváhagyom. Budapesten, 1892 évi július 2-án. a minister helyett: Lukácz György államtitkár Kivonat a néhai özv. Bezerédj Istvánné szül. Bezerédj Etelka által Budapesten 1878. évi marczius hó 3-án tett s a budapesti kir. törvényszék előtt 1888. évi június hó 20-ik napján szabályszerűen kihirdetett pótvégrendeletből. „A fentebbi hidjai alapítványokon kívül hagyok és hagyományozok közczélokra: stb. VIII., Az elaggott cselédségnek és szedresi szegényeknek segélyezésre kétezer (:2000:) frt, de ez utóbbit mint tőkésítendőt és egyszersmind a most is e czélra használt u. n. köteles házamat Szedresen." A kivonat hiteléül: Simontsits Tolna vármegye alispánja. FORRÁS: TmL. Alispáni iratok 1750/1888. VII/59 1891. augusztus 14. ALISPÁNI JELENTÉS A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGNAK A MEGYE MEZŐGAZDASÁGI HELYZETÉRŐL A mezőgazdaság érdekeit előnytelenül érintette a szokatlan nagy számú esőzés, s habár az aratás eredményéről adatok rendelkezésemre nem állanak is, úgy vélem, hogy átlag a vármegye területén a múlt évi termés mennyiségének elérésére alig támasztható alapos remény; a szőlő termésnél pedig részint a vidékenként a szőlő virágzásakor beállott kedvezőtlen időjárás, részint a phylloxera terjedése és pusztítása következtében még kedvezőtlenebb a helyzet. — A központi és völgységi járás 20 községének gazdasági életére nagy és elszomorító befolyást gyakorolt a folyó évi június hó 5-én bekövetkezett jégvihar és felhőszakadás, amennyiben az útjában talált lábán állott gabonát, renden levő szénát, s mindennemű kint levő gazdasági terményt tönkre tett, sőt a decsi és a szegzárdi határban emberéletet is oltott ki. — A kár igen nagy, s a hozzám érkezett járási jelentések szerint hozzávetőleg a következőkben mutatható ki: — Szegzárd község határában összesen 1648 hold terület termésének kára 95.685 frt; Öcsény község határában 946 hold szőlő és 4319 hold szántó földön 621.402 frt. kár. Decs község határában a részint teljesen, részint részben tönkretett termés területének nagysága 10.280 kat. hold a kár összege pedig 400,000 frt; Pilis község 19.000 kat. holdon szenvedett kára 76,000 frt, Nána községben pedig 380 kat. hold termésnek 40.000 frtra értékelt kára van. — A völgységi járásban Tevel község, úgy Závod községnek K. Dorogh felé eső határában, Kis-Dorogh, Várasd, Tabód, Dőry Patlan és Majosnak a szélszárnyi (windfliegel) major felé dűlő határában, Bonyhádnak Tabod és Dőry felé, valamint Kakasd felé dűlő határában, Kakasd, Belacz, Ladomány, Kovácsi, Szálka, Grábocz és Börzsöny községek határain az őszi vetéseket és szőlőt teljesen tönkre téve, a tavasziakat pedig értékük felére leszállítva vonult keresztül a jégvihar, hagyva maga után óriási beiszapolást, gyökerestől kitépett, vagy kérgeikből megfosztott fákat, s olyan jégmennyiséget, hogy a felhő szakadás