Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900
után nem egy helyen még harmad nap is volt jég található, szóval ezen a szorgalmas nép lakta vidéken a vihar mentén oly mérvű volt a pusztítás, hogy a nép szegényebb sorsú részénél általánossá vált a rémület a bekövetkező inség és nyomor miatt, és bár a völgységi járás hatósága a lakosóknak hitelszövetkezetekké való csoportosítása iránt a kezdeményező lépéseket megtette, tekintve, hogy a nép szegényebb osztályára ezen csapásnak legérzékenyebb súlya azon évszak beálltával fog egész teljességében nehezedni, amikor a nyári munka eredményére támaszkodva kell (biztosítani a megélhetést ; azon kérelemmel járulok a tekintetes törvényhatósági bizottság elé, hogy a nagyméltóságú m. kir. belügyministeriumnál segély utalványozás czéljából hathatós szavát felemelni, a tulajdonát képező Ínséges alapból bölcs belátása szerinti összeget megszavazni, a vármegye területén a könyörületességet cselekvésre hívni, s egyszersmind elhatározni méltóztassék, hogy a nevezett két járásnak valóban segélyre szorult lakosai összeirassanak, hogy ezek között a nyerendő segélyösszeg kiosztassék. — Az elmúlt félévben a philloxera jelenléte Szárazd és Duzs községekben állapíttatott meg, s ezekkel együtt most már 95 vészlepett községi szőlőterület van a vármegyében. — A phylloxera-foizottság felügyelete, s anyagi felelőssége mellett, a nagyméltóságú m. kir. földmívelésügyi ministerium engedélye és közvetítése folytán, a szénkéneggel való védekezés megkönnyítése, s az érdekelitek igényeinek könnyebb kielégíthetése czéljából Szegzárdon egy bizományi szénkéneg, — és fecskendő — raktár állíttatott fel, honnét a múlt félévben 210 métermázsa szénkéneg és 30 drb szénkéneg-fecskendő osztatott ki a jelentkezett szőlőtermelők között, — FORRÁS: TmL. Törvényhatósági Bizottság 1891. augusztus 14-i ülésének jegyzőkönyve 326—327. old. VII/60 1891. december 5. VARASDY LAJOS TANFELÜGYELŐ JELENTÉSE A KÖZIGAZGATÁSI BIZOTTSÁGNAK AZ 1890/91-ES TANÉVRŐL Tolnavármegye 1890—91. tanévi népművelésügyi statistikája a következő adatokat tűnteti föl. A tankötelesek összes száma volt 43295 és pedig 6—12 évesig 16304 fiú, 15222 leány; 13—15 évesig 6309 fiú, 5460 leány; vallás szerint róm. kath. 28738, gör. kath 4, gör. kel. 163, helv. hitv. 6258, ág. hitv. 6191, unitárius 1, izr. 1940; nyelv szerint magyar 28726, német 14402, tót 3, szerb 163, horvát 1. Az összes tankötelesek ezen mennyiségét a vármegye 252138 főre menő lakosai számával viszonyítva — kijő, hogy az ennek 17.17 százalékát teszi, s így az apadás az 1889—90-ik évi állapothoz (17.83 százalék) képest 0,34 százalék, mely apadás azonban csak látszólagos, s onnét ered, mert az előző évben a lakosság száma a tíz év előtti összeírás szerint 234643-nak vétetett föl, ez esztendőben pedig az új népszámlálás folytán 252138 lakos volt felveendő. Hogy az esés csak látszólagos, leginkább igazolja az a tény, hogy a tankötelesek száma, összehasonlítva a múlt évivel, 1442 növendékkel szaporodott. Ezen tankötelesekből elemi iskolába járt 15862 fiú, 15116 leány, összesen 30978; ismétlő iskolába 4868 fiú és 5092 leány, iparostanonciskolába 1009
