Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)
A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900
együtt , a következő Szt, György napkor, adja át a község elöljáróságának. Ez ügyben tehát a mi lehető volt, a minisztérium részéről minden megtörtént ; most Szegzárd községén a sor megmutatni, hogy mennyire tudja méltányolni a magas támogatást és jó akaratot." „1876-^ban tehát a megye tanügyi állapotai a következő adatokat mutatják fel. Volt e megyében 7 községi és 175 felekezeti, összesen 182 iskola 280 tanteremmel. Az iskolák felekezetek szerint ekként oszlottak meg, volt róm. kath. 86, görög keleti 4, helvét hitvallású 33. ágostai 32, mózes vallású 20. Tannyelv szerint pedig volt magyar 108, magyar-német 29, német 37, magyar-szerb 3. Ez adat 4 iskolánál nem volt bejegyezve. Tanító volt okleveles 238, oklevél nélküli 31, melyből rendes 229, segéd 40, összesen 269. A tantermek száma tehát 11-el több a tanítók számánál, minek oka az általános tanító hiány mellett abban keresendő, hogy több helyütt a tanító tartozván segédet fogadni csekély díjért embert nem kap, nagyobb fizetést pedig nem igen adhat. E viszonyt csak az által lehet megjavítani, ha az illető iskolafenntartó gyülekezetek méltányos egyezség folytán amennyire lehetséges az érdekelt tanítókkal a segédek fogadása alól fölmentik, s helyettük rendes tanítókat állítván, azok fizetését szinte maguk teljesítendik. Az iskolába járó tankötelesek száma volt 6—12 évesig fiú 12 518, leány 11 095, összesen 23 613 — ismétlő iskolás fiú: 2888, leány: 2795, összesen 5683. Magánintézetet látogatott fiú: 49, leány: 99, összesen 148, — középtanodába járt a tanköteles korból 52 fiú. Nem járt iskolába fiú: 3532. leány 3342, összesen 6874." ,,Ami ezekután az ismétlő iskolát illeti, a megilletődés bizonyos nemével jelentem, miként 40 községben nincs semminemű intézkedés téve, hogy a 12 évesen felőli növendékek a kellő továbbképzés és fejlesztésben részesíttetnének. —" „Átlagban az iskolák és a tantermek kellő taneszközök/kel, minők a fali szám és olvasó táblák, földgömbök, térképek, sőt a természetrajzi eszközökkel is meglehetős mértékben el vannak látva; de sokkal rosszabbul áll a dolog a faiskolákkal, mert csak 70 községnek van faiskolája és 33-nak kertje, torna eszköz pedig csak 21 iskolánál van, holotti ilyennek minden nyilvános intézeteknél lenni kellene. A faiskolákra vonatkozólag az én nézetem az, hogy a községek utasítandók lesznek, miszerint ahol hiányoznak, azok kihasítása és beszerzéséről gondoskodjanak, a tornaeszközök beszerzésére pedig az iskolát fenntartó gyülekezetek keresendők meg, hogy e honvédelmi, egészségügyi és nevelészeti szempontból egyaránt nagy fontosságú kérdést, a tornaeszközök mielébbi felállíttatásával oldják meg." „Ami külön a taneszközök részletes megnevezését illeti, van 380 fekete író, 202 olvasótábla, 463 fali térkép, 173 földgömb, 122 természetrajzi képcsoport, 48 helyütt természettani eszköz és 46 iskolánál egy kis könyvtár, részben a tanítók, részben a gyermekek részére, azon kívül, hogy a növendékek közül 27 520 a kellő tankönyvekkel el van látva és csak 1876, talán a szegénység miatt, nem bír ilyenekkel.
