Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

S ha most még ezen adatokhoz, a már említett négy zugiskolán kívül, hozzá adom azt, hogy Szegzárdon két, Pakson egy magánintézet van, mindenik okleveles tanítók vezetése alatt és kellőleg fölszerelve, — továbbá, hogy kis­dedovoda három van Duna-Földvár, Paks és Szegzárd nagy községekben: úgy azt hiszem, hogy az elősorolt adatok, az itt ott felmerült hiányosság daczára is, a valósághoz meglehetősen közel levő vonásokban tüntetik fel a megye népne­velési ügyének állapotát..." FORRÁS: TmL. Alispáni iratok 635/1877. tisztázat. MEGJEGYZÉS: A tanfelügyelői jelentés a közigazgatási bizottság megalakulásától (1876. október 2) az év végéig eltelt időszak tanügyéről számol be. A kiemelt részleteken kívül számot ad az állandó népnevelési bizottság megalakításáról (1876. november 9.), a tankötelesek összeírásával, a ladomány! szabálytalan tanítóválasztással kapcsolatosan tett intézkedésekről, a községi isko­lák számadásainak felülvizsgálatáról, a szekszárdi tanítói kör megalakulásáról, valamint az 1875. évi tanügyi statisztikai adatokról. VII/30 1879. szeptember 2. A TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY CIKKE A SZEKSZÁRDI GŐZHAJÓÁLLOMÁS MEGNYITÁSÁRÓL A szegszárdi gőzhajóállomás megnyitása folyó évi szeptember 2-án esz­közöltetett a nagyérdekeknek, melyeket képvisel, megfelelőleg, kellő ünnepé­lyességgel. Az említett napon, melyen az első hajó az új állomást érintendő volt, már déli órákban valóságos népvándorlás következett be. Fogat, fogat után robogott, az osztrák-magyar birodalom leghosszabb egyenes útvonalán: a gemenczi úton a keselyűsi erdőrész felé. Az állomás körüli tér fel volt lobo­gózva s azt mintegy 100 főből álló legnagyobb részt az értelmiséghez tartozó, szép közönség tartá elfoglalva. Hölgyekből amit a székváros szépet felmutatni tud, mind ott volt, hogy az ünnepélyt jelenlétével emelje. A megyei hatóságot Perczel Dezső megyei alispán és Pápé Gyula főjegyző, a községi hatóságot Nagy József bíró és az egész elöljáróság, az alapítványi uradalmat Pfeifer Kálmán fő­tiszti helyettes képviselték. Pontban fél hatkor feltűnt a szabadalmaztatott oszt­rák-magyar gőzhajótársulat ,.Drau" nevű gőzöse teljes lobogó díszben, magával hozva a társulat magyarországi forgalmi igazgatóságának főnökét: Medgyaszai urat. Üdvlövések, melyeket az erdő viszhangja százszorosan adott vissza, dör­gő éljen és kendőlobogtatás üdvözölték Medgyaszai urat, midőn a partra lé­pett s Nagy József bíró által egy alkalmi beszéddel fogadtatott. A főnök úr lát­szólag kellemesen meglepve a lelkes fogadtatás által az üdvözlő beszédre kö­vetkezőkép válaszolt: Tisztelt Urak! örvendetes percznek nevezem a mostanit, melyben itt Keselyűs parton ,,Szegzárd ? ' hajózási állomást megnyitjuk, örven­detes rám nézve, hogy az én magyarországi hajózási üzletvezetésem időszakába esik és hogy ezen rég óhajtott, eddig a múlt kor viszonyai következtében, aka­dályoztatott eseménynek kivitele valahára sikerült. Ezen Tolnamegye, Szegzárd város és környékének, nemkülönben a Dunagőzhajózási érdekében fekvő tény, köszönhető a tek. megye és Szegzárd város tisztelt hatóságainak és lakosainak, a kik egyetemesen az első kedvező perczet felhasználva, erélyesen a munkához fogtak és az által sikerrel koronázva lőn. Engedjék meg urak, hogy társulatom nevében megköszönni bátorkodom a kivitel tényezőinek, az igen tisztelt alis­pán úr, főpolgármester úr, minden egyes hatósági közeg és lakos uraknak köz­19 Évszázadokon át 289

Next

/
Oldalképek
Tartalom