Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

Az 1867-es kiegyezés a két középpontú, dualista Osztrák—Magyar Monarchia rendszerét hozta létre. Az osztrák császárság és a magyar királyság egyegy önálló törvényhozó testülettel, és annak felelős kormánnyal rendelkező állammá vált. A két országot az uralkodó személye, a közös kül- és hadügy, valamint a pénzügy kapcsolta össze, mely a magyar függetlenség biztosítékainak hiányát jelezte. A kiegyezés tulajdonképpen a magyar birtokos osztály, az őt támogató nagypolgárság vezető rétegei és az osztrák nagybirtokosok, nagytőkések megállapodása volt. A 48-as alaptörvények megcsonkítottan érvényesültek, s a polgári forradalom fő nemzeti és társadalmi kérdéseinek megoldatlansága a kapitalizmus ellentmondásos fejlődésének alapját teremtette meg. A kiegyezés tehát nem vitte új útra a magyar társadalmi, gazdasági fejlődést, csak előrelendítette azon a pályán, amelyre a tőkés viszonyok uralkodóvá válása volt a jellemző. KÖZIGAZGATÁS A dualista rendszer szétválasztotta a közigazgatást és a bíráskodást, s új közigazgatási szervezetet alakított ki. Az önkormányzatok újjászervezése keretében rendezte a törvényhatóságok és községek jogállását. A törvényhatósági törvény (1870: 42. tc.) alapján alakult ki az új önkormányzati rendszer Tolna megyében is. A törvény szerint az új szervezetben a törvényhatóság nemcsak gyakorolta az önkormányzatot, hanem közvetítette ,,az állami közigazgatást" is és gyakorolta a „politikai jogokat". Ez utóbbi azt jelentette, hogy a törvényhatóságok közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhattak, azokat megvitathatták egymással, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhették, a kormánnyal közölhették és a képviselőházhoz kérvény alakjában közvetlenül felterjeszthették. A törvényhatóság saját belügyeiben önállóan intézkedett, határozott, szabályrendeleteket alkotott, ezeket saját közegei által végrehajtotta, tisztviselőit maga választotta, gyakorolta a költségvetési jogot és a kormánnyal közvetlenül érintkezett. A fontosabb gazdasági határozataihoz a kormány (belügyminiszter) jóváhagyása volt szükséges. Feladata volt a törvények és rendeletek végrehajtása a törvényhatóság területén. A törvénybe ütközőnek vagy a helyi viszonyok között célszerűtlennek tartott rendeletek ellen felirattal élhetett a miniszternél, ez azonban annak végrehajtási kötelezettségét nem szüntette meg. Joga volt viszont a törvényhatóságnak a kormány sérelmes eljárása miatt a végrehajtás után a képviselőházhoz felírni. Nem tartoztak a végrehajtási kötelezettségek körébe — a régebbi alkotmányos garancia megújításaként — az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására, vagy meg nem ajánlott újoncok tényleges kiállítására vonatkozó rendeletek. A törvény végrehajtásaként 1872 elejére kialakult Tolna vármegye testületi szervezete. A legfontosabb testületi szerv „a törvényhatóság egyetemét