Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A DUALIZMUS ELSŐ ÉVTIZEDEI - Tolna megye a kiegyezéstől a századfordulóig 1867—1900

képviselő" törvényhatósági bizottság (közgyűlés) volt, melynek tagjai felerészben a virilizmus alapján kerültek be, felerészük pedig a képviselőválasztó joggal rendelkező, írni-olvasni tudó és a törvényhatóságban legalább 2 év óta lakással bíró, vagy adófizető személyekből választott volt. A bizottság teljes létszáma 396 volt, felerészt virilisták. A közgyűlés elnöke a főispán volt, aki a kormány képviselőjeként ellenőrizte az önkormányzatot, őrködött az állami közigazgatás érdekein. Széles körű jogkört kapott, hogy a kormányrendeleteket végrehajtassa. A legfontosabb testületi szervek (közgyűlés, bíráló bizottság, számonkérő szék) elnöke, a tisztújításoknál kijelölési, több állásra (levéltárnok, csendbiztos, várnagy-, segéd- és kezelőszemélyzet) pedig kinevezési joggal rendelkezett. A számonkérő széken ellenőrizte a közigazgatás működését, fegyelmi jogkört gyakorolt a tisztviselőkkel szemben. A megyei szabályrendelettel újonnan szervezett törvényhatóság testületi szervei a következők voltak : 1. A 396 tagú törvényhatósági bizottság (közgyűlés, elnöke a főispán). 2. A 60 tagú állandó választmány, elnöke az alispán. 3. A 9 tagú igazoló választmány, elnöke a főispán által kinevezett bizottsági tag. 4. Az 5 tagú bíráló választmány, elnöke a főispán. 5. A számonkérő szék, elnöke a főispán, tagjai: az alispán, a főjegyző, a tiszti ügyész és az állandó választmány elnökei. A szervezési szabályrendelet a tiszti-, segéd- és kezelőlétszámot 30 főben, a közbiztonsági személyzet és tiszti legénység létszámát 9 főben állapította meg. A vármegye központi tiszti karát a következők alkották: alispán, főjegyző, első aljegyző, másodaljegyző, tiszti ügyész, főpénztárnok, megyei főorvos, mérnök, főszámvevő, levéltárnok, közgyám, állatorvos, árvaszéki elnök és 2 ülnök. A magasabb és a fogalmazási tisztviselőket — a főispáni kinevezési jogkörben felsőroíltakat kivéve — a közgyűlés 6 évre választotta. A törvényhatósági törvény értelmében Tolna vármegyét 5 járásra osztották fel, ugyanannyi szolgabírósággal : — Központi járás, a szolgabíróság székhelye Szekszárd. — Dunaföldvári járás, a szolgabíróság székhelye Paks. — Dombóvári járás, a szolgabíróság székhelye Tamási. — Simontornyai járás, a szolgabíróság székhelye Gyönk. — Völgységi járás, a szolgabíróság székhelye Bonyhád. A községek jogállását a községi törvény (1871: 18. tc.) szabályozta. Ez a községeket három kategóriába sorolta: a) a rendezett tanácsú városok (régi rendezett tanácsú községet vagy mezővárosokat sorolta ide), b) nagyközségek (ezek is lehettek régebbi mezővárosok vagy nagy falvak), c) kisközségek, melyek más községekkel szövetkezve látták el a községi teendőket (körjegyzőségek). A község a törvény korlátai között önállóan intézte saját belügyeit, végrehajtotta a közigazgatásra vonatkozó állami és törvényhatósági rendeleteket. Ez ügyben a fellebbviteli hatósága első fokon a törvényhatóság, másodfokon a kormány (miniszterek). A puszták is valamely községhez tartoztak.