Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

szállott — felemelkedése fog következni, és így azon lakhelyek is, mellyekbe még a víz a ház előtti csekély bejárásra szolgáló gyenge töltés miatt nem hatott bé, egészen való befolyásától a benne Lakó családok kiszorításától 's így életveszély bekövetkezéstől lehet tartani, ennek előleges gátlása tekintetéből, mivel azon lakházak bár több helyen duczokkal megtámogatva vannak, de nagyobb falrepedések után következhetne öszve omlásokat lehet várni, a benne lakókat nyombani kihurczolkodásra kényszerítnie, és a városi elöljárók által olly házaknál mellyek veszélyen kívül álnak elszállásolni rendeltem akép ; hogy adig azon veszélyes házakba visszaköltözésük ne engedtessék meg, mégleg hatóságilag arra engedély nem adatik. Továbbá miután Tolnának áltellenében mintegy 1 1/2 órányi távolságra a két Duna közt fekvő Bogyiszló községéből — a rendkívüli nagy jég árvíz miatt a közlekedés több napok óta megszűnve lévén, és szerencsétlen helyzetökről senki felvilágosítást adni nem tudván bár Pest megyébe fekszik — de miután Pest megye részéről mivel ott az egész láthatár vízzel borítva van, segély nékik nem nyújthatik, 's csak Tolna felül lehet eszközölni a segédnyújtást, Excelleneziádnak szóbeli kegyes meghagyása folytán halászokat molnárokat hívattam ösze, kik közül néhányat pénzért fogadva fel, Bogyiszlora utasítottam, Tolna város bírájának megkereső levele mellett az ottani helyzet kitudása, és onant írásbeli nyilatkozat hozatala végett — mivel azonban az nap az átmenetel a tolnai erdész mentesítése tárgyában az Urodalmi tisztség részéről már megpróbálva levén, de az erdő közt némely helyeken létező sebes víz folyás miatt a jégen biztossan halladni nem lehetett, az naptól — mivel különben is délután 4 óra levén, másnap kora reggelre hallasztatott az általmenés — abbeli utasításommal; — hogy néhány szál deszkát az illető egyének magukkal vivén, a veszélyesebb helyeket a deszkák segélyével hatolhatják keresztül, 's ekép mai napon kora reggel, midőn az éjjeli fagy ás által a jég is keményebbé 's biztosb járhatóvá vált, az illető egyéneket meghagyásom folytán a bíró a dunán a magasra tornyosuló jég toriások közt útnak bocsájtván, kik szerencséssen Bogyiszlora érve az f. alatt eredetbe ide zárt választ hozták. Ebbeli átmenésre megtelt intézkedésem után nyomban még az nap délután Fádra mentem által, a hol Perczel Oszkár helyben lakó szolgabíró úrral és a községi elöljárókkal a szinte ott is a falu fala alsó részén az árvíz által döntött 46 lakházakat vettem helyszíni szemle alá, mely házakból itt is az elöljárók előleges gondoskodása, és a' víz kiszorítása folytán többen ki hurczolkodtak, itt már, mivel a' házak alantabb vannak mint Tolnán, némely háznak szobáiba is 1/2 öl magasságnyi befagyott víz találtatott, — a' falak nagy részben duczokkali meg támogatás daczára is meg repedezve, — és dűlő félbe, egy pár ház pedig — már öszve dűlve — találtattak: — de még is több házakba —• a' világos veszedelem következeié láttára, még családok tartózkodva léteztek, ezeket is szinte nyomban a' ki hurczolkodásra és az elöljárók általi el szállásolásra utasítottam. Ezek után tudakozódván a' szomszéd Gerjeny községi lakosok helyzetéről, melyre nézve azon felvilágosítást nyertem, mikép több napok ólta a' hirtelen jött jég árvíz miatt: — mert sem ladikon, sem gyalog nem lehetvén menni, a' közlekedés meg szűnt, — azonban mivel a' lefolyt éjjel a' jó formánn meg fagyott — nappal kevéssé enyhült volt az idő, — sőt inkább délután még inkább kemény ebre fordult, reményleni lehet, hogy jó elővigyázat mellett még is talán gyalogossan az egy órányi távolyságra fekvő Gerjeny községbe mindenütt jégen belehet jutni, itt szinte azon mód, mint fenntebbi előadásom szerint