Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve II. (Szekszárd, 1983)

A NEOABSZOLUTIZMUS ÉVEI - Tolna megye 1849—1867 között

a' Bogyiszlora menésre az intézkedést meg tettem, — két egyént a' Gerjeni bíróhoz szólló hivatalos levéllel, melyben több tárgyakra nézve felvilágosítást kívántam, útnak bocsájtottam, egyszersmind a' bírót két esküdtel azon esetben, ha a' járás biztosnak fog találtatni a' bővebb fel világítást adás végett Faddoni meg jelenésre hívtam fel; — melynek folytán mai alól írt napon dél előtt 9 órára a' bíró egy esküdtel a' :// : alatt ide zárt válasz levéllel előttem Faddon meg jelentek, kiktől szóbeli nyilatkozatuk szerént azon felvilágosítást nyertem, hogy a' víz négy nap óta valami 2—3 lábnyit alább szállotta, — hanem ha még 4 lábnyit áradna, a' faluba egy ház sem maradna szárazan — és az emberek marhák mind veszélynek lennének kitéve, mert az egész községben csak két molnár ladikjok van, melyek közül egyik 25, a' másik 16 embert bírand meg, különben pedig a' jég oly gyenge, hogy több helyen csak veszéllyel haladhat az ember is tovább. Ebbeli tudomás nyomán utasítást adtam az előttem meg jelent elöljáróknak, hogy miután akkor, midőn a' veszély bekövetkezik a' segély nyújtás későn lenne, de ily jég árvíz között, kivált ha az olvadás is történik, lehetetlen lészen, mert egy részt az emberek ha házaikból ki szorulnak, száraz menedéket csak épületjeák padlásain találhatnak, az elázadt épületek pedig öszve düledezvén, 's marháikat szinte száraz helyre nem tehetvén, mind ember, mind barma a' szerencsétlenség martaléka lehet, azért eleve gondoskodva, miután kívül az ország út mentében szálas tanyáik vagyon, mihelyt a' jég annyira erősbül egy két napi fagy ás által, hogy a' marhákat is rajta ki hajtani lehet, halladéktalanul iparkodjanak marháikkal a' szálas tanyákra ki hurczolkodni, és ekép lakos társaiknak bekövetkezhető veszélyöket elháríttani. Meg tévén e' szerint mind Faddra mind Gerjenre nézve a' körülményekhez képest szükségesnek talált intézkedéseket, az elöljáróság abbeli szigorú utasításával, hogy nyomban a' víz által borított hazakat a' szűkölködő családokat, úgy az áradás menetét, figyelemmel kísérvén, Perczel Oszkár szolgabíró úrnak minden legkissebb körülményről jelentéseket minden 24 órában meg tegyék. Vissza térvén ennek foytán Tolnára és az Elöljárósággal úgy szak értő molnárokkal értekezletet tartva — az eránt — váljon az f alatti Bogyiszlói községi bíró levelében segédeimül kért mentő edények ált szálíthatása miként lehetne leg könynyebben eszközölhető, mire nézve azon választ nyertem, hogy ily körülmények közt minden jó akarat, leg meg feszítettebb szándék mellett sem lehet, e' tekintetben kívántakat teljesítteni, mert egy részt oly edények, mellyek több egyén szálítására alkalmazhatok, mind a' Duna jege közt állnak, a' duna folyama pedig egyik szélétől a másikig oly jég torlaszokkal környeztetik, mikép azon keresztül hatni, mászkálni, egyes embernek is fáradságos küzdelembe kerül, annál inkább oly terhet, mint a' szállító edények oda által vinni a' lehetetlenségek közé tartozik, ebbeli tudomás után Tolna mező város bíráját és Elöljáróit kellő buzdítás mellett, hivataiossan utasítottam, hogy nyomban részint dobszó melletti ki hirdetéssel, részint az Elöljárók általi serkentéssel, liszt, kenyér, hús, zsiradék természetbeni segedelem nyújtására a' Tolnai lakosokat szólítsák fel, s' azt addig is, míglen a' közlekedés, a' netalánni be következhető olvadás által végkép elszakíttatik, a' szerencsétlen Bogyiszlaiak enyhítésére küldjék által a' bogyiszlai elöljárókat pedig írásbeli hivatalos megkereséssel értesítettem, ebbéli intézkedésről, egyszersmind arról is, hogy a' mentő edények küldése ez úttal nem eszközöltethető, hanem mint érdekelt felek, 's a' táj vidéket leg inkább esmérők, méglen a' jégen való közlekedés engedi, nézze-