Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig
kön anélkül, hogy magának és utódainak bármiféle jogot fenntartana, az apátnak, Péter testvérnek és az ábrahámi Szűz Mária monostornak előttünk örökre visszaadta és végül emberünk a szekszárdi egyház szerzetes konventjének tanúsága mellett, jogszerűen, a szomszédok és határos birtokosok törvényes összehívása után és azok jelenlétében, minden ellentmondás nélkül ezt a Görbő nevű birtokot minden haszonvételével és tartozékával az említett határjelek szerint mások birtokaitól és birtokrészeitől elválasztotta és elkülönítette, ugyanezen apátot, Péter testvért és a Boldogságos Szűz ábrahámi monostorát örökre beiktatta, ezért mindazt, ami az előzőkben történt, megfontolva az említett Tolna vármegye alispánjával, szolgabíráival, esküdtjeivel az említett Görbő nevű birtokot azokkal az említett határokkal, melyekkel az apátot, Péter testvért és az ábrahámi monostorát, ahogy előrebocsátottuk, a mi emberünk, az említett szekszárdi konvent tanújának jelenlétében minden ellentmondás nélkül abba beiktatta és az említett úrasszony, Fennena Magyarország néhai királynéjának ünnepélyes oklevelének tartalma szerint, az apátnak, Péter testvérnek és ábrahámi monostorának azon a jogon, amellyel közismerten hozzátartozik örök birtokul neki ítéljük, hogy tartsa, bírja, birtokolja mások jogának sérelme nélkül. A dolog örök emlékezetére és érvényességére ezen hiteles függő pecsétünk erejével megerősített ünnepélyes oklevelünket adjuk az apátnak, Péter testvérnek és ábrahámi monostorának. Kelt az említett közgyűlésünk negyedik napján a jelzett helyen az Úr 1351-ik esztendejében. FORRÁS : Georgius Fejér, Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Buda, 1833. IX/2. 119. MEGJEGYZÉS: A nádor a király helyettese és az ország egyik főbírája. Nemcsak a királyi udvarban ítélkezik, hanem járja az országot megyéről megyére, ahol közgyűléseket tart. A megyei nádori közgyűlésre a király hívja össze a megyebeli nemeseket, ök a szabad ég alatt gyűltek össze; soraikból kiválasztottak 12 nemest, akik esküt téve a megye hatóságával és a nádorral, bírói széket alkottak. A megye többi nemesei tetszés szerint maradhattak, vagy elmehettek a gyűlésről. Az ilyen gyűlésen a nádor elé lehetett terjeszteni a nádori bíróságra tartozó ügyeket. Oklevelünk szép példája annak, hogy egy oklevél a múltra, létrejötténél is korábbra, milyen értékes forrásul tud szolgálni. Nemcsak Fennena királyné, in. András felesége szerepel benne, hanem IV. László felesége, Erzsébet királyné is. Jellemző példája egyúttal a tények jogászi pontossággal való leírásának is. 1/35 1357. FELJEGYZÉS A BÁTASZÉKI APÁTSÁG EGYHÁZI VIZSGALATÁRÓL ... Ezután Cikádorra értünk, ahol az apátot öregnek, a világi javak kezelésében ugyan jónak, de a lelkiekben nagyon hanyagnak találtuk, öt elaggott kora és hasznos munkája miatt pillanatnyilag megkíméltük, de meghagytuk neki, hogy a lelkiek megjavítása érdekében a következőket tegye meg: még ebben az évben legyen 12 fogadalmat tett szerzetese, más javítanivalókat hozzon helyre, a következő évben apáti tisztségéről mindenképpen mondjon le. A monostor egy teljes évben 102 dénár fontot szed be az összes felajánlásokból. .. FORRÁS: Békefi Rémig, A pásztói apátság története. A zirczi, pilisi, pásztói és szent-gotthárdi cziszterczi apátságok története III. Budapest, 1898. 255. MEGJEGYZÉS : A ciszterci apátságok egymás kiágazásai voltak, ezért központi irányítás alatt állottak, ellentétben a bencésekkel. Irányításukat az évente összeülő rendi nagykáptalan végezte.