Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

kön anélkül, hogy magának és utódainak bármiféle jogot fenntartana, az apát­nak, Péter testvérnek és az ábrahámi Szűz Mária monostornak előttünk örökre visszaadta és végül emberünk a szekszárdi egyház szerzetes konventjének tanú­sága mellett, jogszerűen, a szomszédok és határos birtokosok törvényes összehí­vása után és azok jelenlétében, minden ellentmondás nélkül ezt a Görbő nevű birtokot minden haszonvételével és tartozékával az említett határjelek szerint mások birtokaitól és birtokrészeitől elválasztotta és elkülönítette, ugyanezen apátot, Péter testvért és a Boldogságos Szűz ábrahámi monostorát örökre beik­tatta, ezért mindazt, ami az előzőkben történt, megfontolva az említett Tolna vármegye alispánjával, szolgabíráival, esküdtjeivel az említett Görbő nevű bir­tokot azokkal az említett határokkal, melyekkel az apátot, Péter testvért és az ábrahámi monostorát, ahogy előrebocsátottuk, a mi emberünk, az említett szek­szárdi konvent tanújának jelenlétében minden ellentmondás nélkül abba beiktat­ta és az említett úrasszony, Fennena Magyarország néhai királynéjának ünnepé­lyes oklevelének tartalma szerint, az apátnak, Péter testvérnek és ábrahámi monostorának azon a jogon, amellyel közismerten hozzátartozik örök birtokul neki ítéljük, hogy tartsa, bírja, birtokolja mások jogának sérelme nélkül. A dolog örök emlékezetére és érvényességére ezen hiteles függő pecsé­tünk erejével megerősített ünnepélyes oklevelünket adjuk az apátnak, Péter testvérnek és ábrahámi monostorának. Kelt az említett közgyűlésünk negyedik napján a jelzett helyen az Úr 1351-ik esztendejében. FORRÁS : Georgius Fejér, Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Buda, 1833. IX/2. 119. MEGJEGYZÉS: A nádor a király helyettese és az ország egyik főbírája. Nemcsak a királyi ud­varban ítélkezik, hanem járja az országot megyéről megyére, ahol közgyűléseket tart. A megyei nádori közgyűlésre a király hívja össze a megyebeli nemeseket, ök a szabad ég alatt gyűltek össze; soraikból kiválasztottak 12 nemest, akik esküt téve a megye hatóságával és a nádorral, bírói széket alkottak. A megye többi nemesei tetszés szerint maradhattak, vagy elmehettek a gyűlésről. Az ilyen gyűlésen a nádor elé lehetett terjeszteni a nádori bíróságra tartozó ügyeket. Oklevelünk szép példája annak, hogy egy oklevél a múltra, létrejötténél is korábbra, milyen ér­tékes forrásul tud szolgálni. Nemcsak Fennena királyné, in. András felesége szerepel benne, ha­nem IV. László felesége, Erzsébet királyné is. Jellemző példája egyúttal a tények jogászi pontos­sággal való leírásának is. 1/35 1357. FELJEGYZÉS A BÁTASZÉKI APÁTSÁG EGYHÁZI VIZSGALATÁRÓL ... Ezután Cikádorra értünk, ahol az apátot öregnek, a világi javak ke­zelésében ugyan jónak, de a lelkiekben nagyon hanyagnak találtuk, öt elaggott kora és hasznos munkája miatt pillanatnyilag megkíméltük, de meghagytuk ne­ki, hogy a lelkiek megjavítása érdekében a következőket tegye meg: még ebben az évben legyen 12 fogadalmat tett szerzetese, más javítanivalókat hozzon helyre, a következő évben apáti tisztségéről mindenképpen mondjon le. A monostor egy teljes évben 102 dénár fontot szed be az összes felaján­lásokból. .. FORRÁS: Békefi Rémig, A pásztói apátság története. A zirczi, pilisi, pásztói és szent-gotthárdi cziszterczi apátságok története III. Budapest, 1898. 255. MEGJEGYZÉS : A ciszterci apátságok egymás kiágazásai voltak, ezért központi irányítás alatt ál­lottak, ellentétben a bencésekkel. Irányításukat az évente összeülő rendi nagykáptalan végezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom