Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

Erre minden apátságból az apát vagy annak küldötte megérkezett. A nagykáptalanon előtárták a helyi és általános problémáikat, majd határozatokat hoztak. Az apátságok életének ellenőrzésére vizitátorokat, vizsgáló biztosokat küldtek ki. Feladatuk volt, hogy az egyes monostorok életét és körülményeit megvizsgálják és ellenőrizzék mind lelkiek, mind anyagiak terén. Így került Waldsteini Szigfrid reini apát is Magyarországra. Ö lett az itteni ciszterci apátságok vizitátora ebben az évben. Vizsgálatának végeztével a királynak {aki az országában található egyházak fővédnöke), I. Lajosnak jelentést tett a tapasztalatairól. Jelentésében a többi ciszterci monostor között a széki apátság is szerepel. Szemelvényünk erről szól. 1/36 1360. október 3. KONT MIKLÓS NÁDOR TOLNA VÁRMEGYÉBEN KÖZGYŰLÉST TART Mi, Kont Miklós, Magyarország nádora és a kunok bírája adjuk emlékezetül, hogy Tolna vármegye összes nemesei számára Szent Mihály arkangyal ünnepe előtti hétfőn, Tolnavárott tartott közgyűlésünkön a szerzetes férfiú, Donát testvér, alperjei úr, a maga és a jeruzsálemi Szent Jánosról nevezett keresztes testvérek rendjének magyarországi és szlavóniai perjele, Baldo testvér nevében helyéről felkelve elmondta, hogy Dénes erdélyi vajda és néhai István bán fiai: Miklós, Imre és László egy bizonyos szőlős és erdős birtokrészüket, amely az említett rend Gyánt birtoka és Igenlőnek nevezett Jánosnak, valamint Pál fia Miklós fiainak, nemkülönben a pécsi püspöknek a szomszédságában van, noha István bán fiai semmiféle szomszédságban nincsenek Gyánt birtokkal, annak birtokában mindig is az egyházuk volt, mégis István bán fiai arra törekszenek, hogy azt elfoglalják és a maguk számára hasznosítsák. Végül is ez a birtokrész jogilag az egyházukhoz tartozik, István bán fiainak semmi közük sincs hozzá. Azt kérte tehát tőlünk Donát testvér a maga és Baldo perjel nevében, hogy kérésükre az említett megye alispánja, szolgabírái és esküdtjei tegyenek vallomást, szerintük mi az igazság. Ekkor mi megkértük az említett megye alispánját, szolgabíráit és esküdtjeit, hogy hitükre és a király, valamint a király szent koronája iránti hűségükre az éltető kereszt fájának megérintésével mondják el ebben az ügyben az igazságot. Az említett vármegye alispánja, a szolgabírái és az esküdtjei hitükre egybehangzóan tanúsították, hogy az említett birtokrész régtől fogva, mindig az egyház Gyánt birtokához tartozott és tartozik most is és annak birokában mindig az egyház volt és van is, István bán említett fiainak semmi közük nem volt és most sincs hozzá. A tanúskodás bizonyságára adattuk ki ezen nyíltformájú oklevelünket, ahogy azt az igazságosság tanácsolta. Kelt közgyűlésünk hatodik napján és az említett helyén az Űr 1360-ik évében. FORRÁS: Magyar Országos Levéltár, DL 106141. MEGJEGYZÉS : A nádor által tartott megyei közgyűlésen nemcsak peres ügyekben döntöttek, hanem tanúvallomást is tettek. Alkalmas volt arra a megyegyülés, hogy bárki birtoklásának jogosságát igazoltassa, hiszen ilyenkor a megye minden részéből jöttek nemesek. Még ha a megye vezetői is tették az esküt, az eskü tárgyát képező valóság kiderítésében biztosan támaszkodniuk kellett a többi megyebeli nemes vallomására. Az ilyen tanúsító levél, később — ha perre került a sor — fontos kelléke lett a bírói ítéletnek, különösen akkor, ha a perelt birtokról adománylevél nem volt. A világiak eskütételének módját is megtudhatjuk forrásunkból. Feszületre tett kézzel vontak párhuzamot állításuk igaza, valamint hitük, a király és a korona iránti hűségük valódisága között. Ügy igaz, amit vallanak, mint amilyen igaz Istenbe vetett hitük és a király iránti hűségük.