Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

jának ünnepélyes oklevelével bebizonyította, hogy övé és az ábrahámi monostoré, nála csereképpen van, és az említett Péter testvért, az ábrahámi apátot mind a közgyűlésünkön, mind az említett Görbő birtokon annak elfoglalásától és az apátnak, valamint az ábrahámi monostornak abba való beiktatásától el akarta tiltani, mégis miután megtudta, hogy az említett Görbő birtok az apáthoz, Péter testvérhez, és az ábrahámi monostorához az említett nemes úrasszony Majs mester özvegyének ajándékából igazságosan, az említett ünnepélyes oklevél érvénye szerint tartozik és az apátnak, Péter testvérnek és ábrahámi monostorának tökéletesen érvényes bizonyítékával szemben igazság szerint a saját maga lelke kárára vissza nem tarthatja, ezért azt az apátnak, Péter testvérnek és az ő ábrahámi monostorának minden tartozékával és teljes haszonvételeivel mindörökre visszaadta és lemondott róla előttünk úgy, hogy semmiféle jogot, semmiféle birtoklást magának, örököseinek és utódainak benne nem tart fenn. Ennek megértése és meghallgatása végén mi az említett Péter testvér, ábrahámi apát kérésére az említett visszaszolgáltatott Görbő birtokba igazság szerint való örökös beiktatásra Péter testvérrel, a szekszárdi egyház szerzetes konventjének tanújával Galyagi Mihály emberünket kiküldtük. Végül is ugyanezen Galyagi Mihály emberünk Péter testvérrel, az említett szekszárdi konvent tanújával hozzánk visszatértek, nekünk egyazon szóval jelentették, hogy ők az említett közgyűlésünk harmadik napján az említett Görbő nevű birtokra kimentek, s miután törvényesen összehívták a birtokkal határos szomszédokat, akik meg is jelentek, ezt a Görbő birtokot ezen határjelek és a határok ezen megoszlása szerint járták be: Az első határjel az ugyanezen a Görbő birtokon emelt Szent Miklós templom szentélyénél, keletről kezdődik, innen a határ a falu közepén lévő árkon átmegy, ez az árok választja el ugyanis nyugatról a falu felét a rajta lévő kőházzal az ábrahámi apát felétől és annak az ároknak közepén átmenve egy kerítésig, ahol egy földből készített határjel van, innen az úton túlra tart, amelyen Ábrahámba lehet jutni, itt is találtak egy földből való régi határjelet, és e régi határjel mellett egy újat emeltek, innen egy kúthoz mentek nyugatra, itt is földből határjelet emeltek és innen nyugatra menve, ahol három földből való határjelet emeltek, innen egy határjelhez értek, amely elválasztja Görbőt Hetény falutól és innen északra megy a határ egy, az út közepén emelt földből való határjelig és az út mentén három földből való határjelet emeltek, a keletről nyugatra tartó út a határjel, innen visszatérnek az első árokhoz az említett templomhoz, ahol a határ véget ér. Miután így bejárták és az említett határjelekkel más birtokoktól és birtokrészektől elkülönítették és elválasztották a birtokot, beiktatták abba és annak minden tartozékába és haszonvételébe az említett Péter apátot és az ő ábrahámi monostorát, hogy örökké bírják, tartsák és birtokolják. Ellene senki sem mondott. Mindent összefoglalva: mivel az említett ábrahámi apát, Péter testvér Fennena úrnő, Magyarország néhai királynéjának ünnepélyes oklevelével bebizonyította, hogy az említett Görbő nevű Tolna megyében lévő birtok a nemes úrnő, Majs mester özvegyének ajándékából hozzá és monostorához tartozik és Besenyő Gergely mester, a besenyők ispánja, akinek a kezén volt az elfoglalt Görbő birtok, miután látta Fennena királyné ünnepélyes oklevelét és tudja, hogy ez a birtok a nemes úrasszony Majs mester özvegyének ajándékából az ábrahámi apáthoz, Péter testvérhez és monostorához tartozik és az említett ünnepélyes oklevelek tartalma dacára azt a legkevésbé sem tarthatja meg, ezen a közgyűlésün-