Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig
merten Farkas tulajdonai, Farkasnak és örököseinek, valamint örökösei utódjainak örök és Visszavonhatatlan birtokából visszaadni határoztunk. Megígérjük neki, mihelyt visszahozza ezen oklevelünket, akkor ünnepélyes oklevél formájában újra kiadatjuk azt. Kelt Visegrádon újév ünnepe utáni pénteken az Űr 1343-ik esztendejében. FORRÁS : Magyar Országos Levéltár, DL 3550. MEGJEGYZÉS: Ha a király igazságot szolgáltat, ami kötelessége volt, egyben kegyet is gyakorol — gondolta a középkori ember. Ezért kapja vissza jogtalanul elvett birtokait Fodor Farkas királyi kegyből. Ha a király kegyet gyakorol, akkor a középkor jó fejedelmének tulajdonságával él és ez a jótett — a keresztény felfogás szerint — felajánlható mások és a magunk túlvilági boldogulásának elősegítésére. 1/34 1351. november 10. GILÉTFI MIKLÓS NÁDOR TOLNA VÁRMEGYÉBEN KÖZGYŰLÉST TART Mi, Miklós, Magyarország nádora és a kunok bírája emlékezetül adva jelezzük jelen levelünk tartalmával mindenkinek, akit illet, hogy Szent Márton püspök ünnepe előtt való legközelebbi hétfőn Szakcs falu közelében, Tolna megye nemesei összességének közgyűlésén, amelyet a tolvajok és útonállók megfékezésére és a pecséthamisítók, valamint a hamis pecsétek őrzőinek gyökeres kiirtására, nemkülönben néhány panaszos számára való igazságszolgáltatás céljából tartottunk, személyesen felállt a szerzetes férfiú, Péter, a Boldogságos Szűz ábrahámi monostorának apátja és bemutatta nekünk Fennena úrnőnek, Magyarország dicső emlékezetű néhai királynéjának, a legkiválóbb fejedelemasszonynak az Űr 1292-ben kelt ünnepélyes oklevelét. Az oklevél többek között azt tartalmazta, hogy a nemes úrnő, a kegyes emlékű Majs mester özvegye az említett Fennena királyné elé járulva, az imént mondott Fennenának, akkor Magyarország királynéjának engedélyéből és jóakarata révén Tolna vármegyében lévő Görbő nevű földjét, amelyet Isten kegyelméből egykor — állítása szerint — Erzsébet úrnő, Magyarország boldog emlékezetű királynéja, a kiváló emlékezetű László király hitvese, Fennena királyné igen drága nagynénje, egy Csob nevezetű földért cserébe neki adott és juttatott, azt ő minden haszonvételével és tartozékával, mások jogának sérelme nélkül a ciszterci rendi ábrahámi Boldogságos Szűz monostorának adta, hagyta és adományozta mindörökre. Miután az említett Fennena királyné ünnepélyes oklevelét bemutatták és annak tartalmát megértettük, az említett Péter testvér, ábrahámi apát elmondta, hogy az iménti Görbő birtokot, amelyet az említett Fennena úrnő, Magyarország egykori királynéjának ünnepélyes oklevele, az említett úrnő, Majs mester özvegyének ajándékából az ábrahámi Boldogságos Szűz monostoráénak mond és hirdet, a Boldogságos Szűz ábrahámi monostorától elvették. Ezért, ha valaki bármiféle jogot formál az említett Görbő birtokra, akkor ezt ezen a közgyűlésen jelentse be, mivel ő, az apát jogszerűen az említett Görbő birtokba a monostor nevében beiktatni kívánja magát és az említett Görbő birtokot a maga és ábrahámi egyháza tulajdonába vétetni kívánja, ahogy azt a méltányosság tanácsolja. Ezt hallván Besenyő Gergely mester, a besenyők ispánja személyesen, felállt és elmondta, hogy noha először az említett Görbő birtokot, amelyről az említett Péter apát, az említett Fennena úrnőnek, Magyarország néhai királynéid 7
