Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

és konventtől megtudtuk, így húzódnak: Az első határjel a maZoraértől kezdődik nyugatról és a Hidas folyón keresztül húzódik keletre a Hidasszegig, innen délnek az árokig, amelynek Vizesjenyér a neve, onnan a lenozou fejéig, innen a lenozoun által patak kekketowaig, onnan pedig a megyehatárig, innen nyugatra Brezgd halmáig, ahonnan a huzon által Agya telkéig, innen a nagy árokig, ahonnan északnak azon az árkon keresztül a húzig, onnan a raaZoraéren lévő első határjelig. Mindazt, ami ezek között a határok között fekszik a Hidas folyótól a malomér szigettel a Hidasszegig, az említett apát és a konvent ezen Csertőnek és rokonainak adta. Megengedte ezen felül, hogy nyugat felé a Hidas folyón túli nádasokban és kaszálókon nádat vágjanak és szénát kaszáljanak, amennyi csak nekik kell. Mivel pedig ezzel nem viszonoztuk méltóképpen Csertő hűségét, ugyanis nem teljes szabadsággal ruháztuk őt és rokonait fel, hanem — amint említettük — az egyház szabad jobbágyaivá tettük, ezért különleges kegyet gyakorolunk ő és rokonai irányába azzal, hogy ami adó csak előfordul országunkban, azok fizetésétől mentesek legyenek és szabadok, soha azzal őket senki ne zaklassa. Hogy pedig ez a mi törvényes rendelkezésünk és engedélyünk mindig érvényes és sértetlen maradjon és senki később vissza ne vonhassa, ezért a dolog örök emlékezetére ezen kettős pecsétünkkel mindörökre megerősített oklevelünket kiadattuk. Kelt Benedek mester budai prépost, udvari alkancellárunk kezéből az Ür 1239-ik évében, május első napja előtti 13-ik napon, uralkodásunk 4-ik évében. FORRÁS: Nagy Imre, Paur Iván, Ráth Károly, Ipolyi Arnold és Véghely Dezső, Hazai okmánytár, Győr, 1867. IV. 22. MEGJEGYZÉS: Az egyházak lovas őreinek a kötelessége — királyi kegyből — szabadabb állapotot nyújtó, kizárólag hadi szolgálattá változhatott. Ez a szabadabb állapot részint lehetővé tette, hogy a király szolgálatában {de az apát hadában) érdemeket szerezve, az országos nemesek sorába jussanak, ahogy lovas szolgákból szabad jobbágyokká is lettek, részint pedig szabad jobbágyokként (= egyházi nemesként) bizonyos önkormányzattal bíró testületté (ún. székek) legyenek, megmaradva természetesen továbbra is az egyház birtokán és annak szolgálatában. 1/20 1263. IV. BÉLA KIRÁLY ELŐTT VÉGRENDELETET TESZNEK AZ ABRAHAM! APÁTSÁG JAV ARA . .. Színünk elé járultak kedvelt híveink: Mojs, kedves fiúnk, Béla herceg tárnokmestere, somogyi és varasdi ispán, valamint Miklós ispán fiai: Miklós és István. Előttünk az ábrahámi monostorukról így rendelkeztek: Mojs mester Sándor testvérével együtt teljes ábrahámi részüket, azokat a földeket, amelyek őket illetik, egy házhely kivételével; az alfalui összes földjeiket egy ekealjnyi kivételével; Bot nevű falvukat; csikai részüket; valamint tengődi részüket a szőlőkkel; egyszersmind 22 fő szolgát, tíz sertést és 20 birkát, valamint négy lovat; egy malmot Kurdon a Szent Márton templom felőli oldalon és a Kurd után járó tizedet; három ekére való ökröt az említett ábrahámi monostornak hagytak.