Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

Hebrahonnal, Szállással, Lőrinc fia Csöke a fiaival Bitykával és Bitulával, Miklós fia Pehid, Göbös fia Szorida a fiával Donáttal, Göbös testvére Hoda a fiával Némettel. Ezen kívül ezek a halászok: Mihály fiai: Emös a fiával Macséval, Emös testvére Vid a fiaival Thikával, Tivánnal, Köcsével, Szerdével és a harmadik testvér Kamos, Maccs fia Csorna a fiával Badossal, Szoridával. Ebből a nemzetségből a székes mocsárnál is laknak, akiknek a nevük ez: Vendel, Nemvaló a fiaival Pókával, Mátéval, Nemvaló testvére Pós a fiával Csekényével, Egyörő fia Karács, György a fiaival Mankáttal és annak fiaival Cettel és Szobbal, Monkat testvére Vásárd a fiával Hátával. Következnek a szántóvetők: Maradék fia Mankát a fiaival Pósával és őrével, Dudar fiai: Urad a fiával Cikával, Nomma fia Részed a fiaival Tamással, öcsével, Péntekkel és Baglyoddal, Farkas fiai: Hiröd, Szecső, Csípős, Magd fiai: Mihály és Péter. Ebben a faluban van Csatár, Imre fia Held az egyház szőlőművese. Ezen kívül ezek a szekerészek: Sződ fiai: Mikos a fiaival Pászkával és Teksával, Mikas testvére Lökös, Szölce fia Orrod fiával Vaskával, Mihály fia Szorida a testvéreivel Péntekkel és Csornával. Miután ezeket a férfiakat névszerint felsoroltuk, utána térjünk a határokra. A falu határa a Görgény folyótól kezdődik, amely a nyájak itatójánál szakadt be a Dunába, itt van két határjel, innen a határ délre tart közben-közben határjelekkel megjelölve addig az útig, amely Tolna váráig visz, innen a falu árkáig, ahol két határjel van, közülük az egyik tölgyfa, innen ugyanazon az úton keresztül sűrűn állított határjelek mentén tart addig a helyig, ahol két út kereszt alakban találkozik, itt van két határjel és a másik út mellett, amely az említett várba visz, számtalan határjel van, innen tart az említett Görgény folyóhoz, addig a helyig, amelyet Szolokostőnek neveznek és innen kezdődik a közös határ Joachim fiainak földjével és tart a folyó partján addig a helyig, amelyet Bánrévének neveznek, innen a Besenyőtőig, innen egyenes úton egészen Volkánfájáig terjeszkedik a határ és innen megy a mezőn közbe-közbe elhelyezett határjelek között a hadiútig, ahol körtefából határjel van, innen közbe-közbe elhelyezett határjelek mentén megy addig a határjelig, ahol négy tölgyfa van, innen a sűrűn elhelyezett határjelek között arra a helyre ér, ahol a közös határ kezdődik a király erdejével és átmegy a dombokon és András király legnagyobb határjeléig ér. innen a hegyeken át a sarkot mutató határjelig, innen halad az útelágazásig, amely közül az egyik az említett várhoz vezet, a másik az Edenen hídig, a Tolna várába vivő út mellett kezdődik a közös határ a földvári földdel, innen az árokig, ahol nyárfából határjel van, innen tart azon az úton keresztül addig a határjelig, ahol a faddi lakókkal kezdődik a közös határ. (Az egyház ezekkel a lakókkal az e határok közötti földeken kívül is műveltet közösen földet.) Innen azon az úton keresztül az árokig visz, az árok sarkában határjel van, innen a másik sarokig és egy harmadikig és áthaladva az említett árkon a másik árokhoz ér, ahol körtefából határjel van, innen az úton át tart a sarkot mutató határjelig, innen addig a helyig, ahol két út keresztezi egymást és itt is van határjel, innen a trágyás földön át közbe-közbe elhelyezett határjelek között a faluhoz ér. A határjelekkel körbevett földeken kívül is birtokol az egyház Fadd faluban azon a helyen, amelyet Zeggenek és Szegteleknek neveznek, száz hold földet mind nádast, mind kaszálót.