Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

A martosi udvarnokok ezek : Karácsony fiai, Pata a fiaival Tárnáddal és Támad fiaival Gyösszel és Bekével és Támad testvére Bene a fiával Tecsével és Pota testvéreivel Beddel és Mikóval, Patával és Motyóval, Ellős fiával Előddel, Pál fiával Mátéval, Pál a fiaival Varsával és annak fiaival Unokával és István­nal, Varsa testvére Váró, Abod fiai: Tamás a fiaival Penészével, öccsei és Göd­del, Tamás testvére Leke a fiával Péterrel, Ugrón fia Inad a fiaival Pécsével és Farkassal, Ugrón testvére Mecső a fiaival, Sámson fia Bakács a fiaival Tekével, Bolocsovval és Marcellel, Sámson testvére Tenk a fiaival Makuddal és Vényes­sel, Vasad fiai: Bense a fiaival Hadával, őrzővel, Mátéval és Timóttal, Bense testvére Péter a fiaival Csegével, Köcsével, Jakabbal és Pókával, a harmadik testvére Bensének Dacs, Illés fia Egyed a fiával Bokával, Farkas fia Medve és annak fia Magos, Maradék fia Csimosz, Oltos fia Hant a fiával Teksével, Csípő fia Lompos, Arda fiai: Péter a fiával Medővel, Péter testvére Magló, Vencse fia Lamp, Suda fia Zakariás, Zakariás a fiaival Kérővel Hőssel, Rost fia Maradék, Salamon fia Péter a fiaival Póssal és Nyessél, Nemte fia Pászka, Valter, Csalud fia Sózó, Elid fia Ekse, Egyed fia Keserű, Tetemő fiai: Mangas, Kalandos, Lőrinc fia Csomó, a fiaival Demővel és Küsiddel, Lőrinc testvére Jaksa, Fűtő fiai: Ke­lemen, Kerő, Kős, Móric Fia Ötö, Tedő fia Szentfő, Benő fia Benő. Ezek közösen lakják a falut a Bikács falubeliekkel és egyformán része­sülnek mind a szántóból, mind az erdőből, valamint a nádasból. ... Kelt a királyi udvar kancellárja, Tamás mester veszprémi prépost kezéből az Ür megtestesülésének 1211-ik esztendejében a tiszteletreméltó János esztergomi érsek és a tisztelendő Bertold kalocsai választott érsek és bán, Kalán pécsi, Boleszló váci, Katapán egri, Simon váradi, Dezső csanádi, Vilmos erdélyi, Gothárd zágrábi, Péter győri, Róbert veszprémi egyházukat szerencsésen kor­mányzó püspökök, Pot nádor és mosoni ispán, Mihály vajda, Péter bácsi, Gyula bodrogi, Bánk bihari és a királynéi udvari, Marcell kevei és udvari, Miklós po­zsonyi ispánok idején, uralkodásunk hetedik évében. Hogy ez az általunk való megerősítés mindig érvényes és érinthetetlen maradjon, ezért ezen oklevelet pecsétünk erejével érvényesítve, mindörökre jó­váhagyva és megerősítve a Szent Ányos egyház őrizetére bíztuk. FORRÁS: Erdélyi László, A Tihanyi apátság története. A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. Budapest, 1908. X. 502. MEGJEGYZÉS: A tihanyi monostor feje 1207-ig Uros apát volt, onnan a pannonhalmi apáti szék­be került. Mind Tihanyban, mind Pannonhalmán — az oklevelek tanúsága szerint — keménykezű apát volt. Mindkét helyen arra törekedett, hogy az apátság összes javainak és járandóságainak tudatában legyen nemcsak Ő, hanem utódai is. Utódai számára foglaltatta írásba a királlyal a rá­bízott apátságok birtokait és az azokon élő népek köteles szolgálatait. Mint a szolgáltatások min­den írásban történt rögzítése, egyúttal azok tetemes növekedésével is együttjárt. Az apátság né­pei emiatt perbeszálltak vele a király előtt. Mi Uros apátnak köszönhetjük a két apátság birtokainak összeírását és az egyházi nagybirtok­nak azokból elénk tárulkozó képét. Tolna megye vonatkozásában is jelentős oklevelünk, hiszen az itt összeírt birtokokon kívül, a rajta élőket is megörökítette számunkra a hártya. A benne sze­replő emberek Tolna megye egykori lakói, elődeink. Neveikből láthatjuk, hogy a két évszázados kereszténység ellenére még számtalan nem keresztény nevű is akad köztük. A keresztény neve­ket latinos alakjukban írták le, azokat tehát mi a mai alakjukban adjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom