Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye

képest tisztelettel esedezem, méltóztatna célszerű intézkedések által makacskodó embereimet törvényes kötelességük teljesítésére szorítani, maradván tisztelettel kötelezettje Fonyó Benedek tisztelt Bizottmánynak Kétyen május 26-án 1848. FORRÁS: TmL. Közgyűlési iratok 505—3/1848. MEGJEGYZÉS : Az elintézés a következő volt: a június 2-án tartott bizottmányi gyűlés az alábbit határozta: „Ezen folyamodás kiadatik a simontornyai járásbeli rendre ügyelő választmánynak, hogy a panaszlott zselléreket a törvény rendeletéről felvilágosítsák, és szerződésbeli kötelességeik teljesítésére szorítsák, az eredményről a jövő bízottmányi ülésre jelentés várattatván." V/22 1848. május 27. AZ 1848. MÁJUS 27-1 MEGYEGYÜLÉS A HAZA JAVÁRA PÉNZKÖLCSÖNT SZAVAZ MEG Ezután olvastatott Kossuth Lajos pénzügyminiszter úrnak a nemzethez intézett felszólítása kamatos kincstári utalványok kibocsátása ügyében — melybe a hazának viszályos helyzetéről aggodalmasan emlékezik meg, és felszólít mindenkit nem ajándokra, mert ez ország nem oly koldus szegény még, hogy polgáraitól alamizsna*- kelljen kérnie, hanem arra: adjon kölcsönt az országnak, tehát önmagának rövid időre, kamat mellett, csak annyi kölcsönt, mennyit az ország egy év alatt biztosan visszafizethet. — Ezen felszólításában a miniszteri tanács megegyezésével s ö Fensége a Nádor kir. helytartó helybenhagyásával a renkívüli közszükségek miatt elkerülhetetlen pénzügyi munkálatának minő alapra fektetését is körülményesen leírván — miknek felolvasása után, melyek elég világosan ecsetelik az ország állapotát Bezerédj István úr szinte szomorú színekkel festi lelkes előadásában a szabadságban fiatal magyar haza ellen alattomban, úgy mint nyíltan támadt ellenséges fondorkodásokat, —• hazafi vigasztalással nyilvánítja nőttön növekedő polgári bizodalmát a miniszteri tanács iránt, azon bölcs és erélyes cselekedetéért, mellyel fenyegető viszályok ellenében fellép, és köszönetet mond különösen azon nyílt bizodalomért, mellyel a hazának állapotát, és az azáltal jelenleg igenjééit rendkívüli segedelemnek mivoltát, a nemzettel közli — kitárja továbbá mély sajnálkozását azon szerencsétlenségre nézve, hogy urunk, királyunk országunktól még messzebbre távozott, mely bajnak azonban nem oka a magyar, és nem is mond le azon reményről hogy sikerülend a minisztérium fáradozásainak reá bírni fejedelmünket, miszerint magyar népének kebelébe jöjjön, melvnek hűségénél, szereteténél, tiszteleténél nagyobb szentséges személyét sehol sem fogja környezni — és amint e részbeni igyekezeteinek folytatására azt felhívni, úgy a jelen szorongatott rendkívüli esetekben minden rendeleteinek őszinte engedelmességgel leendő fogadása felőli bizalomteljes őszinte nyilatkozatot tenni kellenék; •— és egyszersmint indítványozta — hogy jelenleg is, — midőn a minisztérium rendkívüli segedelemre hívja fel a nemzetet, ezen felszólítást és a minisztérium tervéhez alkalmazott móddal, és mérték szerint kövesse a megye — mire nézve mindenkinek az adakozásban tájékozásul szolgálólag javalja az úrbér megszűnésével fennmaradt majorsági birtok minden holdja után a 2 garas kivetési kulcsra való tekintetet