Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye

— melyhez képest ő, ámbár aszerint csak mintegy 400 Ft esnék saját és Pál test­vére birtokára, mégis azt jelenben felemeli 1200 pengő forintra, és ezen sum­mát a haza védelmére kölcsön gyanánt azonnal lefizetni kész, ezenkívül elengedi medinai és szedresi adósainak e részbeni adakozását, és követeléseit erántok be­számítja — kijelentvén mindazonáltal, hogy ezen ajánlata csak mint az első mi­niszteri felszólítás következése tekintessék, melyet, ha kell még többre is emel­ni, — legnagyobb szükségben pedig mindenét a haza oltárára letenni, és utolsó csepp vérét is kiontani kész. Ezen közlelkesedéssel fogadott beszédet követte Ujváry József t. kano­nok, és Perczel Miklós, valamint Ujfalusy Imre, ez utóbbi aljegyző, és végre Bartal György főjegyző uraknak a nagyszámmal jelenvolt polgárokat a haza megmentésére, áldozatok tételére buzdító lelkes előadásaik — miket óhajtott siker is követett — mert elnöklő főispán úr vonzó példája után — ki az eddigi adóztatási mértéket birtokára nézve tetemesen felemelve 1000 pengő forintokat ajánlott, és azon bejelentés következtében, hogy a miniszteri felszólítás megérté­sére az őcsényiektől lelkészük buzdítása mellett azonnal 1200 forintok gyűltek össze, és miután a decsi Balázs testvérek által adott 4 db aranyok béadattak volna, — igen számosan tettek adakozásokat, jelesen: Simich Ambrus a grábóci görög nem egyesült zárda igazgatója a bizottmánynak pirulva tudtul adott 36 vftnyi évi fizetéséből 3 esztendőre évenkint 5 pgő ftokkal ígérkezett a haza vé­delmére javulással, az említett zárda részéről pedig évenkint 20 pgő ftokát kö­telezett. -— Egyed Antal földvári plébános és apát 500 pgő ftokat — a medinai görög nem egyesült lelkész maga részéről 3 évre, évenkint 10 ftokat, hívei közös pénztárából pedig évenkint 5 pgő ftokat olyképp ajánlván, hogy az ennek meg­adásátóli nem reménylett vonakodása esetében ő teendi le helyettök az ígért összletet, — Kurucz György 400 pgő, — Gyeorgyevits Pál maga helyett éven­kint 100 pftokát — ezenkívül két ezüst gyertyatartót, — Dőry Ilka kisasszony részéről két borítékban lévő értékes ékszereket — Radovich tolnai kereskedő évenkint 10 pgő ftokat, és egy pecsétnyomó arany gyűrűt — Baditz Sz. lőrinci lelkész 40 pgő — Fördős István szinte 40 pft-okat ajánlván, és ezen sommát, va­lamint a hőgyészi izraeliták által e célra kezeihez tett 200 pgő ftokat, azonnal le is fizetvén — Perczel Gyula 500 pf tokát, és egyéb pénzzé fordítható szereket — Angyal István az önkéntes sereghez már beállított fián kívül még évenként 10 pf tokát, és 40 lat ezüstjét odaajánlván — Forster Antal alezrdes pedig 2 ön­kéntesnek, Ernő testvére helyett pedig egynek, továbbá Fridrich György és Uj­váry József urak külön külön szinte egynek egynek tartására magokat lekötelez­vén. Mindezen adakozások, mint a nevezettek hazafi gondolkodásának vilá­gos tanúsága a méltánylat és elismerés öröm kitörései közt fogadtattak — és ámbár nem kétkedik a bizottmány, hogy a hazának ármány forralta jelen meg­szorult helyzetében minden polgár tehetsége szerint segedelmezéssel fog járulni a veszély elhárításához szükséges eszközök kiállításában, és vetélkedve teendi le mindenki a haza oltárára hazafi áldozatát — és ha van is a megyének nem egy fia, ki lelkesedésében tovább mégsem, mint éppen vagyonához képest a szoros arány azt reá nézve magával hozná, — mégsem hiszi, hogy egy fia is találkoz­zék, ki azon arányitól, mely szerint például egy hold majorsági bárminő föld­birtokra nem több, mint két pgő garas esnék, elmaradván hazafiúságát ezzel bélyegezze — az adakozásokban mindenkinek tájékozására tehát ezen mértéket ajánlván, kijelenti a megye, hogy szükség esetén nagvobb áldozatokra is kész, és a bekövetkezhető végveszély esetén mindenét odaadni, és polgárai utolsó csepp

Next

/
Oldalképek
Tartalom