Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KORA - Tolna megye
elején jelentős méretű megmozdulás volt a megyében a jegyzők és tanítók ellen. Júniusban a megmozdulás már addig terjedt, hogy az alispán kérvénnyel fordult a belügyminiszterhez, mivel a lakosság közt „a tisztviselői tekintet világos megvetésével engedetlenség mutatkozik", sőt ,,a megyei tekintet süllyedése már nem csak egy községnél, hanem egyetértve és a törvénytelen kitörésekben egymást támogatva, már több helyen is tapasztaltatik. Eszerint a megyében rendbontás növekedik és terjed", ezért kéri, hogy feltétlenül katonaság szállásoltasson be a megyébe a rend fenntartására. A nemesség nevében a kormány szigorúan fellépett a megmozdulások ellen. A belügyminiszter június 12-én statáriumot hirdetett ki az egész ország területére. Az általános parasztmegmozdulás réme azonban a délvidékről érkező riasztó hírek következtében háttérbe szorult. A középpontba az ország függetlenségének megvédése került. Sürgetővé vált egy olyan fegyveres erő megteremtése, mely nemcsak vagyonvédelmet szolgál. Ez különösen a szerbek május 13-i karlócai gyűlése után vált aktuálissá. A kormány 16-án már 10 000 főnyi mozgó nemzetőrsereg toborzás útján való felállítását rendelte el. A július 5-re meghirdetett új országgyűlés összehívásának fő oka is, mint a leirat megjelöli, a következő volt: „Az országos tanácskozás tárgyai főképp azon eszközök kiállítása és megszerzése leendvén, melyek által a vésztől környezett hazának díszes, szilárd és független fennállása biztosíttathatik." Az 1848. V. törvénycikk az országgyűlési követek népképviselet alapján történő választásáról rendelkezik. Az új választási törvény,noha a nőket és a gazdái hatalom alatt állókat kizárta a választásból és a választójogot cenzushoz kötötte, mégis óriási jelentőségű volt. Először iktatták Magyarországon törvénybe, hogy nemcsak a nemesség, hanem a polgári rétegek is beleszólhatnak az ország politikai életébe. Tolna megyében, ellentétben az ország más vidékeivel, a választások simán zajlottak le. A szekszárdi és bonyhádi kerületben június 19-én, a paksi és a pincehelyi kerületben június 21-én, a kölesdi és szakcsi kerületben június 23-án történt a választás. A szekszárdi kerületben Bezerédj Istvánt, a bonyhádiban Perczel Móriczot, a pincehelyiben ifj. Bartal Györgyöt, a paksiban Radnich Pált, a szakcsiban Simon Rudolfot választották meg egyhangúan követnek. A kölesdi kerületben Perczel Miklóst Zsivora György ellenében 155 szavat többséggel. Mivel Perczel Móriczot Budán is követté választották, ezért ő a bonyhádi mandátumáról lemondott. Itt az új választás következtében Dőry Frigyes lett az országgyűlési követ. Tolna megyét elsősorban a szerb és a horvát fegyveres mozgalom fenyegette. Ezért részt kellett vállalnia a Dráva vonal védelmének kiépítésében, és segítséget kellett nyújtania a közvetlenül veszélyeztetett megyéknek. Amikor világossá vált, hogy a nemzetőrség tagjainak a megye határain túl kell menniük harcolni, a vagyonosabb rétegek igyekeztek magukat kihúzni a szolgálat alól. A belügyminiszter fel is hívja a megye figyelmét, hogy ne csak a zselléreket sorozzák be nemzetőröknek. Voltak olyan községek, elsősorban a német települések, ahol egyáltalán nem akartak nemzetőröket kiállítani. Komoly problémát okozott a megfelelő fegyver és ruházat megteremtése .A haza megsegítésére ezért sokszor rendezett gyűjtést a megye. Tolna megye két mozgó nemzetőrsereget állított ki. A két sereg július 5-én indult el rendeltetési helyére. A bácskai sereg parancsnoka Perczel