Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR

társul nem tesszük, azoknak sem okozzuk, sőt ezen becsületes személyek mellé rendelendő és választandó újabb eskütt társoikkal megelégszünk és — mint eddig, úgy ezután is érdemlendő böcsületeiket megadván ~ megtartyuk szavokat, fogadgyuk. Sok volna panaszunk, mellyeket méltán ide írásban tehetnénk, de annak idejében szemtülszemben kit írásban, kit szóval valóságossan előadni fogjuk a szegénységnek következhető nyugodalmára. Mélységes alázatossággal könyörgünk a Tekintetes Urunk kegyes színe előtt; minthogy ebben (nem) hasonlást, inkább igazítást közöttünk tenni szándékozunk, méltóztassék a Tekintetes Ür olly orvoslást s bizonyos időt adni, hogy azok elől állyonak, számot adgyanak a szegénységnek csendességére s megmaradására, mellyek iránt kegyes döntést várván, álhotatosan maradunk a Tekintetes Plenipotentiarius Uramnak alázatos szolgái Kölesd várossának szegényei közönségessen. Hogy ezen irás öreg-birói háznál birák és esküitek és többnyire az városi lakosok jelenlétében és hallatára elolvastatván, helyben hagyatott és a dolognak valóságára az böcsületes városnak szokott pötséttyével meg is erősíttetett. Kelt, Kölesden, 1766. május havának 25-dik napján. Nemes István öreg-bíró Hennyeí János eskütt Csapó János eskütt FORRÁS: TmL. Apponyi-család levéltára III/97 1766. A VOLT KÖLESDI VEZETŐK ELMONDÁSA A MÁJUSI ZENDÜLÉS ESEMÉNYEIRŐL Midőn az elmúlt maius holnapnak 25

dik napján Rumi János kölesdi nótáriusnak az Tekintetes Praefectus Uram szelídséggel való szép kérését a lecsendesíttés eránt kellett volna feltenni és a kösség előtt publikálni, azt nékie a bíró előre nem adta tudtára, hanem midőn délben az bíró házánál megjelent, már akkor Bojer János által megfogalmaztatott, amellyet midőn a község előtt elolvasott volna, a község közt nagy zöndülés támadott és felkiáltván azt mondották, hogy egy napot sem szolgálnak addig az Uraságnak, valameddig a kővágások árendáj okban bé nem vétetődnek. Ezt látván az öreg esküitek, az nótárius által azonnal az Tekintetes Praefectus Uramnak levelet Írattak, mellyet Hamvai Gergely kisbíró a felzendült népnek azonnal tudtára adott és mivel az levél hamar el nem küldhetett, azont a birótul kicsikarták, nótáriust város árulójának nevezték, az előbb kikiáltott szavokat tagadásra vették és hogy az aláírásba ezen szók voltak írva: ,,az tekintetes Urnák alázatos, hív szolgái, bírák és esküitek," azt kiáldozták: „Nézzétek, ez a város árulója mindnyájunkat jobbágyokká akar tenni". Azonnal sinistra instantiát Íratván az Tekintetes Űrnak az egész kösség nevével, azon instantiának erősítésére a birótul a város pötsétytyét kívánták. Mellyet midőn a nótárius ellenzett, annál inkább megharagudtak reá és a nótáriusi szolgálottyán lemondották; úgy nem külömben az öreg esküiteket is — kettőt kivéve úgymint Henyei Jánost és Takáts Jánost.

1 Némelly eskütteket pedig Jeney Istvány kisbíró az bíró asztalátul kihúzd4)zott, melly hatalmaskodást az öreg-bíró — a kösséggel tzimboralván — tsak hallgatással nézte. A nótárius közülük kimenvén, egynéhány embert durungokkal és botokkal küldöttek utánna az vámházhoz, hol a süvegeket sem mozdították, hanem hatalmasul a bíró házához hajtották tudakozván, hogy ki parantsolattyábul írta azon levelet, a nótárius felelte: az bírák és esküttek parantsolattyábul. Melly levelet előttük kellett elolvasnia.

2 Annak utánna a nótáriust megragadván, mint egy latrot hurszolták, húzták-vonták hogy a mentéje is repedezett és nagy erővel a deresben szegezni és megverni akarták, de nagy könyörgésre és némelly öreg esküttek kérésekre ezekből kimenekedett.