Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR
Azután Körösi Györgyöt egy sereg ember hajtotta a bíró házához. Oda menvén az házas fia, az attyát hívta haza, kit azontól hajánál fogva megragadván az deresben húzták, hol nem a kisbírák által vereték, hanem valaki [bárki] hozzá fért nálok lévő botokkal untig verték, azután a deresből kifordítván — az útszára kitaszigálták, ottan is valaki érte ütötte, szidta, verte, melly kegyetlen veréseket mái napig nyögi és talám holtig ki nem veti az inábul 4 . Ötet elhagyván az attyát ragadták meg és a deresben nyomván, mentejét-ingét a válla közé fölfordították és az inátul fogva az válla köziig furkós és más botokkal pogányi módra öszve verték, melly verés holtáig ki nem megyén a testébül, annyira megkínzották. Május 29-ik napján újonnan mintegy 25 legényeket utánna küldöttének a bikádi szőlejében 5 , onnét a bíró házához hajtották, ottan azonnal lábainál fogva s. v. a sertésól elibe — ahol legmelegebb volt — felakasztották és három óránál fel akasztva lévén (úgy hogy a feje alig érte a földet) úgy kinzották és vallatták, hogy mit ígér. Amint is 300 forintokat tőle kicsikartak és míg oda vitte 6 addig is 10 vagy 12 legény által késértetett, egész városnak látvánságára és tsuffjára. Gyenis Pétert hasonlóképpen lábainál fogva összve lántzolták, minek utánna házábul kihúzták, az udvaron a gerendában lántzal felakasztották mindeneknek látvánságára, holott három óránál tovább feje tetején tartották és úgy vallatták, hogy kinél tudná, hogy volna a városnak pénze. Melly fujtogatáson elfeketedvén, majd meg is fulladott és hol alább eresztett, hol meg fellyebb húzatott. Annak utána Almási Mihályt vették elől, mellyet hasonlóképpen lábainál fogva lántzal felakasztották és véle is iszonyú módon bántanak. Ezeket véghez vivén Horvát Györgynét vették elől és kezeit hátra kötözvén az udvaron fához kötözték, annak utánna hordó alá 7 és a tyúkólban rekeszteni akarták, mellyet jóllehet rajta véghez nem vittek. Nemes Ádámné egy "ereggel hasonlóképpen a bíró házához hajtatott, mellyet meglántzolni és füstöt alája rakni akartak, mellyet ugyan véghez nem vittek. Végtére Csonaki Mihálné hajtatott elől, mellynek kezét-lábát megkötözni és a disznóólban vetni akartak, úgy vallatták, hogy adja elő a város pénzét. Nagy István csizmadiát, aki az vámos kérésére az eladott gabonának az árát Hőgyészbe bevitte, csak azért a deresre lenyomták és iszonyú vastag botokkal verték, mondván: „mi szükség bejárni Hőgyészbe és árulkodni". FORRÁS : TmL. Apponyi család iratai. JEGYZETEK: l. Az előző források szerint Henyei János mellett Csapó Jánost hagyták meg esküdtnek. Meglehetősen durva melléfogásnak minősíthető egy ilyen ténybeli tévedés és az ilyen hiba alaposan kétségessé teszi a többi állítás hitelét is. 2. Néhány mondattal előbb ugyanez a forrás azt állítja, hogy Hamvai Gergely a levelet tudatta a néppel, az kicsikarta a bírótól, tartalma miatt pocskondiázta a jegyzőt stb. Az okmány elején azt is mondja a tényállás ismeretlen megfogalmazója, hogy Bojer János készítette a sok vihart kiváltó levelet, itt a jegyző magára vállalja az íródeákságot, de a szerzőséget a bíró és az esküdtek nyakába varrja. . . 3. A Kőrösi-fiú kálváriájáról a korábbi források nem szólnak, holott tartós hátrányokkal járó súlyos testi sértést nem hagynak az emberek szó nélkül akkor, ha egyébként is féltucatnyi felperes van már. 4. Más forrás 9—10 legényről tud. 5. Erről az előző forrás egy szót sem beszél. 6. Hordó alá rakni: bortermő vidékeken alkalmazott egyszerű falusi „börtön" = nagyobb félfenekű hordót borítottak az őrizetbe vett személyre és a földnél cövekekkel rögzítették, valamint nehezéket raktak rá, hogy az elfogott „börtönéből" ki ne szabadulhasson.
