Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR

III/57 1725. szeptember 24. ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK Generális kongregáció : Simontornya Elhatároztatott, hogy mindenütt — de főleg az újonnan betelepítésre kerülő községekben — a házépítők égetetlen téglából (amit közönségesen mórnak vagy válioghnak hívnak) és kéménnyel ellátva tartoznak hajlékaikat megépíteni. FORRÁS: TmL. közgyűlési iratok 1721—1725. 578. old. III/58 1725. szeptember 24. A JOBB ÁGYTELKEN ÉLŐ NEMESEK ADÓZTATÁSA Generális kongregáció : Simontornya Elhatároztatott, hogy a paraszti telken élők — amennyiben nemesek — a többiekhez hasonlóan adózzanak és vagyoni tehetségüknek megfelelően viseljék a hadiadó-terheket. Kivételt képez azonban személyük . . . FORRÁS: TmL. közgyűlési iratok 1721—1725, 579. old. 111/59 1725. október 16. A MEGYE HARMADIK JÁRÁSÁNAK FELÁLLÍTÁSA Tisztújító közgyűlés : Simontornya „Minthogy Isten kegyelméből és akaratából Tolna megye napról napra egyre inkább benépesül és a két szolgabíró — a helységek számának megnövekedése miatt — már nem tudja megfelelően ellátni a szolgabírói tisztséget, ezért most az említett tekintetes Tolna vármegyei Karok és Rendek megkeresték illő módon, előzetesen kérésükkel a Perszonális Urat, hogy még egy járást létesíthessenek, amelyet (a többiekkel egyenlően fizetett) harmadik szolgabíró igazgatna a szegény nép megmaradása fölötti nagyobb őrködés és jobb gondoskodás céljából." FORRÁS: TmL. közgyűlési iratok 1721—1725, 570—571. old. MEGJEGYZÉS: A kérést a tisztújító közgyűlésen elnöklő személynök elfogadta, így jött létre a völgységi járás. A közgyűlés a szavazatok többségével szolgabírónak megválasztotta Küszeghi Mihályt (földvári járás), Dalmata Jánost (simontornyai járás) és Gőcze Gábort (völgységi járás). A községeknek a járások közötti elosztása során a földvári járáshoz kerültek a Mórágy— Sióagárd vonaltól, valamint a Sár (víz)-tői keletre fekvő települések (Bogyiszló kivételével, amely csak a XX. században került Tolna megyéhez). A simontornyai járás átfogta a Kapós balpartján, valamint a Sártól nyugatra fekvő községek területét (déli határa a járásnak Tormástól, Felsőnánától és Hőgyésztől D-re húzódott) ; a megye többi községe a völgységi járáshoz tartozott. Ugyanez a közgyűlés megválasztott még 12 megyei esküdtet (közülük hatot — fizetéssel!) és kiegészítette két fővel a táblabírák számát is.